Hiába kezdeményezte Budapest dunai rakpartjainak műemléki védelmét a Budapest Világörökségéért Alapítvány (BVA), az ügy elakadt a kulturális tárcánál – közölte lapunkkal Korompay Katalin alapítványi főépítész, aki korábban a főpolgármesteri hivatal munkatársa volt. Emlékeztetett: az önkormányzat illetékesei 2003-ban úgy döntöttek, hogy a csepeli szennyvíztisztító-beruházáshoz, a budai Duna-parti főgyűjtőcsatorna építésével egy időben, kétszer két sávosra bővítik a világörökség részét képező alsó rakpartot. Az MSZP–SZDSZ-es városvezetés tervei ellen műemlékvédelmi szakemberek, civil, környezetvédő szervezetek és a Fővárosi Közgyűlés ellenzéki képviselői is tiltakoztak. Végül két évvel ezelőtt a világörökségi szervezet, az UNESCO sem járult hozzá a városi autósztráda kiépítéséhez, így Demszky Gábor és csapata a szennyvízvezeték nyomvonalának módosítására, az útlobbi által szorgalmazott forgalomnövelő beruházás visszavonására kényszerült. A 2005. szeptemberi döntés szerint ugyanakkor kiszélesítik és megemelik a rakpartot a Margit híd és a Zsigmond tér között, mert az a szakasz már nem védett, ráadásul a Duna rendszeresen elönti.
Korompay Katalin szerint a város és a víz gyalogos kapcsolatának ellehetetlenítését sikerült a példátlan összefogással megakadályozni, de valódi garanciát az jelentene, ha a rakpartot a Petőfi híd és a Margit híd között teljes egészében műemlékké nyilvánítanák. – A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szakmai bizottsága egyhangúlag elfogadta javaslatunkat, ám a védetté nyilvánítási okirat egy éve vár az Oktatási és Kulturális Minisztérium pecsétjére – mondta.
A tárcánál közölték, hogy a rakpartok jelenleg műemléki jelentőségű területnek számítanak, ami azt jelenti, hogy a védettségi előírások szempontjából ugyanolyan elbírálás alá esnek mint a műemlékek. Ezt megerősítette Róna Katalin, a KÖH sajtósa is, aki szerint az ügyben egyelőre nem várható újabb fejlemény.
Beleznay Éva, Budapest megbízott főépítésze lapunknak elmondta: őszre készülhet el az a programtervezet, amely a rakpartok, a város és a víz kapcsolatrendszerének megújításáról szól. – Egyszerre kell megoldani a zavartalan észak–déli autósközlekedést, a gyalogos kapcsolatot, a Duna élettér funkciójának erősítését – fűzte hozzá.
Újabb tanú vallott a Lakatos Márk-ügyben