Kinek jó a félkész Kopaszi-gát?

Bár Molnár Gyula, Újbuda szocialista polgármestere négy éve 2005 végére ígért hatalmas szórakoztatónegyedet, vízi vidámparkot a Lágymányosi-öböl környékére, tavaly decemberben pedig idén tavaszra vízi színházat jósolt, mára mindössze egy félkész park és tucatnyi faház áll a Kopaszi-gáton. A képviselő-testület vizsgálóbizottságában már készül a jelentés arról, hogy az önkormányzat miért szabadult meg áron alul jelentős üzletrészétől, ha az ingatlanokat Leisztinger Tamás MSZP közeli vállalkozó nemrég tízmilliárdokért értékesítette portugál befektetőknek.

2007. 08. 24. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szeptember 15-ig kell a XI. kerületi képviselő-testület elé terjeszteni azt a jelentést, amely remélhetőleg megállapítja: ki a felelős azért, hogy a városrész legértékesebb ingatlanja, a Kopaszi-gát fejlesztésére Leisztinger Tamás vállalkozóval alakított cégben még 2003-ban 50 százalékos önkormányzati részen miért adtak túl az elmúlt években áron alul – közölte lapunkkal Kupper András, a Fidesz helyi frakcióvezetője. Hozzátette: az ügy lezárásáig nem beszélhet a részletekről, azonban tény, hogy Molnár Gyula polgármester korábbi bejelentései alapján már 2005 végétől hatalmas szórakoztatónegyednek, aquaparknak kellene működnie a Lágymányosi-öböl partjainál.
A kerület MSZP-s vezetője Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester jelenlétében egy hete avatta fel azt a magántulajdonú parkot, amely a 750 méter hosszú Kopaszi-gáton húzódik, és reggel 6 és este 10 óra között jelenleg is ingyen látogatható. A több mint 50 ezer négyzetméteres zöldfelületet is magában foglaló sétányos pihenőterületen csaknem tucatnyi faház épült, és a Lágymányosi hídhoz közel eső részen egy leendő hajóállomás és vízi rendőrség üvegépületét is felhúzták. Kétségtelen, a park sokkal kulturáltabb lesz, ha elkészül, mint a korábban elhanyagolt, illegális hulladéklerakó és gazos terület, azonban az épületekben még tegnap is munkások dolgoztak, és a sétányokon is sok még a tennivaló. Ehhez képest Molnár múlt év végén még hivatalos közleményt is kiadott arról, hogy „megvalósultak az önkormányzat céljai, 2007 tavaszára elkészül a Kopaszi-gát és a Lágymányosi öböl partja”. Ma már többek között látogathatnánk a Budai Parkszínpadot kiváltó vízi színházat, vagy vacsorázhatnánk egy ottani étteremben.
Ismeretes, évekkel ezelőtt az önkormányzat apportként vitte be a Lágymányosi-öböl melletti 36 hektáros területét a Leisztinger Tamás MSZP közeli vállalkozóval eredetileg 50–50 százalékban, 5,5 milliárd forintos alaptőkével létrehozott cégbe, az Öböl XI. Kft.-be. A korábban tisztán balliberális, jelenleg MSZP–SZDSZ–MDF-es többségű képviselő-testület a tulajdonában álló 36 hektáros területet apportálta a cégbe, amelyből 2003 végén 25 százaléknyi részt már kivásárolt Leisztinger, és tavaly decemberben az MSZP–SZDSZ–MDF vezette testület 24 százalékot értékesített pályázat nélkül, összesen 1,8 milliárd forintért. Kupper András lapunknak akkor úgy nyilatkozott, hogy becslések szerint az eladások csaknem 5 milliárdos kárt okoztak az önkormányzatnak, és ez felvetheti a hűtlen kezelés gyanúját.
A HVG legutóbbi számában beszámolt arról az ügyletről, amelyben a Leisztinger nevével fémjelzett Arago Befektetési Holding Zrt. eladta az immáron Öböl Invest Kft.-ben birtokolt üzletrésze 75 százalékát az egyik legnagyobb portugál építőipari cégcsoport, a Mota-Engil három társaságának. A hetilap úgy tudja, a névértéken mintegy 4,3 milliárd forintos üzletrész vételára 25 milliárd forint körüli (!) összeg.
Molnár Gyula lapunknak korábban azt állította: az önkormányzat több mint 30 százalékos nyereséggel száll ki az üzletből. Kiemelte, hogy a 36 hektárnyi terület fele az öböl, tehát víz volt, és az eredetileg alig több mint másfél milliárd forintos összeg helyett 2 milliárddal (!) szálltak ki az üzletből. Az MSZP-s politikus szerint semmiféle hűtlen kezelés nem történt, és Leisztingerrel is csak azért álltak össze, mert ő birtokolta a szomszédos telkeket. – Az egyesített ingatlanok összterülete meghaladja a 70 hektárt, és ilyen nagy fejlesztésre az önkormányzatnak nincs lehetősége – fűzte hozzá.
A polgármester 2005. október 18-án, a XI. kerületi képviselő-testület ülésén megígérte, hogy tartósan önkormányzati tulajdonban marad a meglévő üzletrész, mivel csak így biztosítható, hogy a projekt hasznából az önkormányzat is részesüljön. Ez ma már nem lehetséges, viszont a képviselők időközben rendeletet alkottak a különálló telkek egyesítéséről, és olyan szabályozási tervet fogadtak el a területre, amely szerint akár 55 méter magas toronyházak épülhetnek.

Leisztinger, a befolyásos. Bár Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes 2006. decemberi megválasztása óta cáfolja, hogy pozíciója révén Leisztinger Tamás MSZP közeli nagyvállalkozó befolyása tovább nőtt volna Budapesten, ezt erősíti, hogy Tüttő Kata, az üzletember élettársa, Hagyó párttársa a fővárosi pénzügyi és közbeszerzési bizottságot vezeti. Az is közismert, hogy Demszky Gábor városüzemeltetésért és a nagy fővárosi beruházásokért felelős helyettese kilenc éve lépett be az MSZP-be, és a párt egyik legnagyobb, XII. kerületi szervezete vezetőjeként együtt dolgozik az elnökségi tag Tüttő Katával.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.