Napi sajtószemle

The Guardian
A maja indiánok hagyományos ruháját viselte Rigoberta Menchú guatemalai, Nobel-békedíjas, „jószolgálati” UNESCO-nagykövet, Guatemala elnökjelöltje, akit világszerte az indiánok jogai elkötelezett harcosának ismernek. Ennek ellenére, amikor a Mexikó karib-tengeri partján fekvő Cancúnban az ötcsillagos Hotel Coral Beachbe akart belépni, azt hitték, hogy utcai árus vagy koldus, és ki akarták dobni. A kísérlet azonban elvetélt, amikor nem egy vendég felismerte, és Menchú védelmére sietett – írja a baloldali brit lap latin-amerikai tudósítója. Menchú Felipe Calderón mexikói elnök meghívására érkezett Mexikóba, hogy az ivóvíz, a vízvezetékek és a csatornázás témájában rendezett konferencián vegyen részt. A Quintano Roo tartomány közszolgálati rádiójának egyik újságírója, aki interjút szándékozott készíteni az indián asszonnyal, elmondta, hogy a szálloda biztonsági emberei akarták kihajítani az asszonyt. Rigoberta Menchú elmondta, hogy ez nem az első eset, amikor ki akarják dobni szállodából. A mexikói sajtó nem mulasztotta el, hogy kiemelje a helyzet iróniáját: diszkriminációt alkalmaznak egy valódi maja indiánnal szemben, miközben hamis maja építészettel és show-kkal igyekeznek a turistákat a szállodába és Cancúnba csalogatni.


Independent
Az amerikai élelmiszer-segélyprogramok bírálói szerint a jótékonyság kövérséget okoz az amerikaiaknak, és éhínséget az afrikaiaknak. A Now Care, a világ egyik legnagyobb jótékonysági szervezete bejelentette, hogy bojkottálja a nagymértékben támogatott amerikai élelmiszerek eladását afrikai országokban. A Now Care azt szeretné, ha az amerikai kormány pénzt küldene, amellyel helyben vásárolnának élelmiszert, nem pedig az eladhatatlan amerikai élelmiszert szállítanák oda. Az Egyesült Államok politikája az, hogy az amerikai élelmiszert eladják, nem pedig szétosztják az éhezőknek. Amerikában elsősorban a gabonatermesztés támogatása segíti az értéktelen élelmiszerek gyártására szakosodott ipart, amely a gabonakivonatokat édesítőként használja, és ezzel egészségügyi válságot okoz az Egyesült Államokban. A farmlobbi ugyanakkor igájában tartja a kongreszszust, amely tétlennek mutatkozik, és nem akar változást bevezetni abban a rendszerben, amely a túltermelést jutalmazza. A bírálók szerint ez aláássa az afrikai gazdák élelmiszer-termesztési lehetőségeit, és a világ legsebezhetőbb országait még inkább függővé teszik az éhínséget elhárító segélyektől. A rendszer szerint Washington több millió dollárért vásárolja fel a gabonafelesleget. Ezt kötelezően amerikai hajókon szállítják el, majd pedig a jótékony szervezeteknek kell eladniuk, hogy a befolyt összeget vészhelyzetek enyhítésére használják.