Napi sajtószemle

The New York Times
A világ legjobb egészségügyi szolgáltatása? címen a vezető amerikai lap így ír: „Sok amerikai azt képzeli, hogy nekünk van a legjobb egészségügyi rendszerünk a világon – mint Bush elnök gondolja –, vagy hogy az Egyesült Államok biztosítja a világon a legjobb orvosi kezelést, mint Rudolph Giuliani nyilatkozta a múlt héten. Ez lehet, hogy igaz számos csúcsintézményben. De a zavaró igazság az, hogy az ország a többi fejlett nemzettől elmarad az időben történő hatékony orvosi ellátás nyújtásában.” Michael Moore érzékeny idegeket érintett, amikor Sicko című dokumentumfilmjében kiemelte a kormányzati működtetésű egészségügyi rendszereket Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Kanadában, sőt Kubában, miközben bemutatta a nagyrészt magánbiztosítós amerikai rendszer hiányosságait. Hét évvel ezelőtt az Egészségügyi Világszervezet első ízben rangsorolta 191 nemzet egészségügyi rendszerét. Az első két helyet Franciaország és Olaszország foglalta el, míg az Egyesült Államok a 37. helyre került. Ennél újabb vizsgálatot végzett a nagy tekintélynek örvendő Commonwealth Fund, amely az Egyesült Államokat hasonlította össze más fejlett országokkal betegektől és orvosoktól kapott adatok elemzésével. A májusi jelentés szerint az Egyesült Államok vagy az utolsó, vagy az utolsó előtti helyre került Ausztrália, Kanada, Németország, Új-Zéland és Anglia egészségügyi rendszerével történt összehasonlításban a teljesítések ismérvei terén. Ami a biztosítást illeti: a legtöbb nagyobb iparosodott ország egyetemes egészségügyi biztosítást nyújt úgy, hogy a betegeknek nem kell a zsebükbe nyúlniuk. Amerikában 45 millió embernek nincs egészségügyi biztosítása, és több milliónak „gyenge” egészségügyi biztosítása van. Számos tanulmány kimutatta, hogy a biztosítás nélkül élő emberek a kezelésüket késleltetik addig, ameddig egy kisebb betegség nem lesz súlyosabb.


Independent
Miközben a brit csapatok az iraki visszavonulást készítik elő – írja a független brit lap –, a brit katonáknak dolgozó helyi tolmácsoknak nem engedik, hogy menedéket kapjanak az Egyesült Királyságban. A kérdés az, hogy őket és családjukat kiteszik-e a milíciák bosszújának. Gordon Brown miniszterelnök a múlt héten rendelte el, hogy ismét áttekintsék 91 iraki tolmács esetét, miután kitört a botrány, amiért nem akarják őket beengedni Nagy-Britanniába, azaz nem kapnak politikai menedéket. Des Browne honvédelmi miniszter közölte, hogy akár húszezer iraki is dolgozhatott a briteknek a 2003-as megszállás óta, és ezzel jelezte: gyakorlatilag lehetetlen lenne mindegyiküknek letelepedést engedélyezni az országban.