Napi sajtószemle

The Guardian
Bush elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok végezne Oszama bin Ladennel és a többi al-Kaida-vezetővel, ha kellő pontosságú hírszerzői értesülése lenne, amelynek alapján cselekedni tudna. Azt azonban nem közölte, hogy kérne-e engedélyt a támadásra Pakisztán elnökétől – olvasható a baloldali brit lap washingtoni tudósításában. Bush elnököt egyre jobban kritizálják azért, mert – mint bírálói állítják – Irak csupán kitérő a terrorizmus elleni háborúban, és az amerikai elnöknek arra kellett volna összpontosítania, hogy elfogja Bin Ladent és szétverje a tálibokat. Barack Obama, a 2008-as elnökválasztási harc egyik demokratapárti jelöltje pedig kijelentette, ha elnök lenne, az amerikai haderővel elfogatná Bin Ladent, amennyiben Musarraf pakisztáni elnök továbbra is tétlen maradna. Megjegyzése nyomán a pakisztáni kormány tiltakozott. Az amerikai és pakisztáni kormány között jelentősen romlottak a kapcsolatok, amióta a Bush-kabinet arra akarja kényszeríteni Iszlámábádot, hogy küldjön csapatokat Vazirisztánba, az afganisztáni határ mentén elterülő törzsi tartományba, ahol Bin Laden rejtőzködhet. Hamid Karzai afgán elnök és Musarraf tábornok között is feszültebbé vált a viszony, amióta Karzai azt állította, hogy Pakisztán biztonságos helyet nyújt az országban a táliboknak. Ezt a pakisztáni kormány tagadta. Ugyanakkor Bush és Karzai között is nézeteltérés alakult ki abban, hogy a két vezető ellentétesnek ítéli Irán afganisztáni szerepét. Washington szerint Teherán felfegyverzi a tálibokat, de Karzai elnök kijelentette: Irán segíti Kabult. A tudósítás azzal a szikár mondattal fejeződik be, hogy Afganisztán és Oroszország pénzügyminisztere Moszkvában megállapodtak: Oroszország 90 százalékát elengedi annak az öt és fél milliárd font összegnek, amellyel Kabul tartozik neki.


Associated Press
Oroszország modernizálja légvédelmi rendszerét. Az új rendszer rakétavédelemre is alkalmas. Az Sz–400-as egység repülőgépek és közép hatósugarú rakéták elpusztítására lesz alkalmas, de nem nyújt védelmet interkontinentális rakéták ellen. A rendszert először Moszkva környékén telepítik.

*****
Az Amnesty International emberi jogi szervezet legújabb jelentésében azzal vádolta a kínai hatóságokat, hogy nem javította az országban a polgári jogok helyzetét, noha ezt megígérte, amikor odaítélték Pekingnek az olimpia megrendezésének jogát. A hatóságok fokozták a politikai és vallási ellenzékkel szembeni fellépést és megfigyelést; újságírókat börtönöztek be és kiadványokat szüntettek be. A londoni szervezet felhívta a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, hogy fokozza nyomását Pekingre az emberi jogok helyzetének javítása érdekében.