Úgy tűnik, már nem szereti annyira az Európai Unió a „szabad kereskedelmet”. Legalább is ezt a gyanút kelti José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének azon javaslata, hogy „súlyos feltételeket” állítsanak azon nem európai vállalatoknak, amelyek be akarnak ruházni az európai energiaszektorban éppen akkor, amikor a szektor európai vállalatait szét kívánják választani elosztókra és gyártókra. Az unió ezen tervét – amelyet a bizottság már elfogadott – jelenleg az EU tagországai és az Európai Parlament vizsgálja. Barroso szerint ugyanakkor biztosítani kell, hogy a szétválasztás nyomában az európai piacot ne uralja néhány, a szétválasztási szabálynak nem alávetett, EU-n kívüli energiacsoport.
A külföldi vállalatok korlátozásának és az energetikai tevékenységek szétválasztásának gyakorlati következményei könnyen beláthatók. Így például egyértelmű, hogy míg az első törekvés az orosz Gazprom ellen is irányul, a második azt jelenti, hogy az energiatermelők nem üzemeltethetik a szállítóhálózatokat, vagyis a villamos energiát vagy a földgázt a városokig vivő vezetékeket. Ami nyilván nem fog nagy tetszést aratni az olyan energiaóriások háza táján, mint a francia EDF, a Gaz de France, a német E.ON vagy az olasz ENI. A bizottságnak azonban van B terve is: ha nem sikerül a vertikális szétválasztás, akkor az alternatíva az lenne, hogy a hálózatokat bérbe adnák egy független üzemeltetőnek. Ebből a helyzetből a nem „szétválasztott”, tehát integrált működésű nem európai energiavállalatok nem húzhatnának hasznot.
Ha már a kölcsönösség elve egyre többet jut az eszébe az EU-nak, felmerül a kérdés: vajon egyes európai parlamenti képviselők mikor javasolják majd, hogy az uniós ingatlanok vásárlásából kölcsönösségi alapon zárják ki azon országok polgárait, amelyekben uniós polgárok nem vagy csak igen korlátozottan vásárolhatnak ingatlant?
origo.hu
Összeverték a románok, mert magyar - videó
