(Brüsszel)
Az üzlet időzítése pedig tökéletesnek tűnt: az Európai Unió hivatalos szabadságát töltötte, amikor a rendőrség Izraelből három, vadonatúj, nagy teljesítményű Mercedes–Benz 3341 Actros típusú, tömegoszlatásra gyártott vízágyút vásárolt a schengeni alapból. A schengeni alap szerződéseinek lekötését a Bajnai Gordon vezetésével működő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség koordinálja, és az így kapott források Brüsszel szerint azt a célt szolgálják, hogy Magyarország határidőre felkészülhessen az európai határövezethez való csatlakozásra.
Az ellenzék az új vízágyúk beszerzését indokolatlannak tartotta, a kormányoldal viszont szükségesnek a közrend fenntartása érdekében.
A schengeni alapot viszont nem tömegoszlató eszközök megvételére találták ki, hanem arra, hogy a határőrség és a rendőrség eszközeinek, informatikai felszereltségének javításával segítsék elő Magyarország csatlakozását a közös európai határövezethez. Keleti György, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának szocialista alelnöke azzal érvelt, hogy a közrend fenntartására megbízható eszközöket kell vásárolni. Azt is elmondta, hogy nyilván volt lehetőség az uniós támogatások felhasználására, hiszen az Európai Unió szigorúan ellenőrzi a forrásainak elköltését.
*
Lapunk szeptember 10-én – miután az Európai Bizottság már teljes aktivitásába kezdett – azzal a kérdéssel fordult Franco Frattini alelnök, az igazságügyért, szabadságjogokért és biztonsági kérdésekért felelős biztos irodájához, vajon a tömegoszlató csúcstechnológiát képező vízágyúk vásárlását – ráadásul egy nem uniós országból – rendben lévőnek találja-e.
Riccardo Mosca, Frattini alelnök szóvivője a vásárlásról további információkat kért, majd szeptember 13-án késő este írásban adta meg válaszát, amely szerint a három vízágyú megvásárlására vonatkozó terv nem szerepel az Európai Bizottságnak a schengeni csatlakozást elősegítő pénzügyi hozzájárulási alapjáról szóló, 2006. december 20-i döntésében.
Az Európai Bizottság válasza egyértelművé teszi, hogy a támogatásban részesülő tagállam felelős annak a szerződés szerinti elköltéséért. A kormánynak az unióból kapott összegből a kiadásokat részletező jelentését – amelyben igazolja a kiadások szükségességét – 2008. június 30-ig be kell nyújtania a bizottságnak. A testület ezt követően hat hónapon belül a tagállammal közli, hogy a tételek közül melyeket ismer el. Az Európai Bizottság – szögezi le Mosca válaszában – minden olyan kiadást visszakövetel, amely nem indokolható.
Az Európai Bizottság ezenkívül valamennyi, az alapból részesedő tagállamban a kiadásokat a helyszínen ellenőrzi.
A bizottsági szóvivővel folytatott beszélgetésben szó esett arról is, hogy az ügyben éppen az a bizottsági alelnök az illetékes, aki igen határozottan hívta fel a magyar kormányt a múlt őszi események idején a rendőrség által elkövetett törvénytelenségre, mint például a gumilövedékek használatára és a rendőrök azonosító szám nélküli bevetésére.
Tegnap a Magyar Nemzet által megkérdezett egyik uniós tisztségviselő a most napvilágra került botrányos üggyel kapcsolatban megjegyezte, hogy tekintettel a magyarok igencsak negatív, illetőleg kétkedő viszonyára az Európai Unióval szemben, a lakosság körében nyilván nem fokozta Brüszszel népszerűségét a budapesti kormány azon hazug állítása, amely szerint az Európai Unió támogatja a tavaly oly brutálisan fellépő rendőrség felszerelésének további erősítését.
Felmerül nyilván az a kérdés is, vajon rendben működik-e az Európai Unió „visszacsatolási mechanizmusa” Magyarország esetében, azaz megkapja-e a szükséges tájékoztatásokat az unió Budapestről azzal kapcsolatban, hogy milyen módon költi el a magyar kormány az uniós polgárok adóeuróit.
origo.hu
Megkérdeztük Rost Andreát: kétgyermekes édesanyaként mit szól ahhoz, hogy Magyar Péter szerint vegyen újat magának, akinek külföldön él a gyermeke?
