Letörhetetlen infláció

A megszorító intézkedések, a közüzemi díjak és az élelmiszerárrobbanás hatására továbbra sem lassul az infláció üteme, amely augusztusban 8,3 százalékos volt. A Központi Statisztikai Hivatal tegnap kiadott gyorstájékoztatójából kiderül, hogy a vezetékes gáz a múlt év azonos időszakához képest 52, a távfűtés 40,6, az elektromos energia ára 21,2 százalékkal emelkedett, miközben az élelmiszerek drágulása 10,9 százalékos.

A reálbérek hozzávetőlegesen négyszázalékos csökkenése, továbbá az 1,2 százalékos gazdasági stagnálás mellett kimagaslóan rossz adatnak számít, hogy a lakosságot legjobban érintő termékek árának emelkedése továbbra is drámaian magas szintű. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap kiadott inflációs jelentése még a piaci elemzők amúgy is pesszimista várakozásait is alulmúlta: a múlt hónap pénzromlása ugyanis 8,3 százalékos volt. A legnagyobb áremelkedés azokat a tételeket – gáz, villany, távfűtés, élelmiszer – érinti, amelyeket a lakosság a legkevésbé tud megkerülni. A KSH adatai szerint 2006 augusztusához képest a háztartási energia 31 százalékkal, az élelmiszerek pedig 10,9 százalékkal drágultak.
*
Jelentősen, 33,2 százalékkal drágult a liszt, 17-18 százalékkal a tojás, a baromfihús és a kenyér. A szolgáltatások árai is átlagon felül emelkedtek: a csatornadíj 16,3, a szemétszállítás 15, a vízdíj pedig 12,7 százalékkal kerül többe. A KSH táblázatából kiolvasható, hogy a megszorító intézkedések hatására meglódult pénzromlási ütem februártól folyamatosan nyolc százalék fölött áll, a nyugdíjas-infláció pedig 11,5 százalékos. (Mindkét adat a második legrosszabb mutató az Európai Unióban.) Előttünk – minimális különbséggel – csak Lettország áll, bár a balti ország gazdasági fejlődési üteme csaknem a nyolcszorosa a magyarországinak. Makrogazdasági szempontból ront a helyzeten, hogy a most napvilágra került adatok sem a konvergenciaprogramnak, sem a Pénzügyminisztérium előzetes tervezetének nem felelnek meg, mivel jóval magasabbak az előzetes kalkulációknál.
– Éves szinten 7,7 százalékos inflációt várunk, mivel az élelmiszerárak emelkedése miatt nem látható, hogy az év hátralévő részében jelentősen csökkenne a márciusban kilenc százalékon tetőző infláció – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki szerint hiába csökkentek a szezonális termékek árai, ezt nem tudta ellensúlyozni az élelmiszerárak megugrása.
– Az inflációt azért is nevezik a szegények adójának, mert egyrészt a bérből és fizetésből élők juttatásai nem követik a pénzromlás mértékét, másrészt a rezsiköltségek és az alapvető élelmiszerek árának drasztikus növekedését a legnagyobb beosztással élő családok sem tudják megkerülni – fogalmazott Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Hangsúlyozta: a 11,5 százalékos nyugdíjas-infláció azt is jelzi, hogy a szerényebb körülmények között élők nem képesek megtakarítani, hogy annak kamataival kompenzálhassák az inflációt.
Suppan szerint az infláció rossz szerkezetét jelzi, hogy a KSH kimutatásai szerint olyan tartós fogyasztási cikkek esetében kisebb csak az átlagosnál a pénzromlás, mint például a televízió, a fényképezőgép vagy a mosógép, amelyeket – szemben az élelmiszerrel és a háztartási energiával – nem vásárol gyakran a lakosság. Suppan és Török egyetért abban, hogy az éves infláció 7,7 százalék körül fog alakulni, ha decemberre sikerül hat százalékra fékezni az ütemet. Ennek oka, hogy az élelmiszerárak robbanása csak most kezdett el begyűrűzni a piacokra, s hatását majd a későbbi hónapokban lehet igazán mérni, vagyis a csökkenési ütem sokkal lassabb és hosszadalmasabb lesz az eredetileg vártnál.
Szakértők ugyanakkor megjegyzik, hogy az államháztartási egyensúly javításának egyik legfontosabb kormányeszköze az infláció mesterséges felgyorsítása, ugyanis a tervezettnél nagyobb áremelkedés extratartalékot hoz a költségvetésnek. Az inflációs eszköznek az egyensúly javításában való jelenlegi egyoldalú alkalmazása viszont nemzetgazdasági szintű szerkezeti károkat okozhat, mivel a legszegényebb rétegek kiszolgáltatottságát növeli a legnagyobb mértékben.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője a távirati irodának elmondta: az augusztusi számokból jól látható, hogy megindult az élelmiszerár-emelkedés első hulláma. Véleménye szerint ez határozza meg a következő hónapok alakulását is. Az elemző szerint év végéig az árak csökkenése várható, de nem olyan mértékben, mint ahogy korábban várták.

Távolodás az egyensúlytól. A reform azt jelentené, hogy haladnánk a gazdasági egyensúly felé, vagy az egyes részterületeken a működési módok alapjaikban változnának meg, én azonban ezt nem látom – fogalmazott a köztelevízióban Csaba László közgazdászprofesszor. Rámutatott: erre jó példa, hogy Molnár Lajos exminiszter ismerte el, elfelejtettek megállapodni a bevezetendő modellben, mielőtt azt elindították. Az egyetemi tanár szerint a gazdasági kilábaláshoz először „meg kéne állapítani, hogy kijózanodásról vagy elakadásról van szó”, s „nem lehet nemzetgazdasági adatokról néhány nap alatt kideríteni, hogy megváltoztak”.