Napi sajtószemle

LE MATIN
A svájci lap múlt hét vasárnapi számában exkluzív interjú jelent meg a francia börtönbe zárt venezuelai terroristával, Carlosszal, aki megemlítette régi társát, a svájci Bruno Bréguet-t. Bréguet 1995. november 12-én nyom nélkül eltűnt az olasz Ancona és a görögországi Igumenica kikötők között közlekedő kompról. A lap tegnapi számában arról ír, hogy egy, a magyar titkosszolgálatokhoz közel álló személy beszélt Liszkai László magyar újságíróval, akinek elmondta: Bruno Bréguet-t a taszári légitámaszponton egy kihallgatás alkalmából vesztette életét. A lap munkatársa Liszkaival Párizsban a Champs-Elyséées sugárúton lévő egyik kávézóban találkozott. Liszkai a szerzője a párizsi Seuil kiadónál 1992-ben Carlosról megjelent, alaposan dokumentált könyvnek (Carlos a l’abri du rideau de fer, Carlos a vasfüggöny árnyékában). Bréguet-t a kihallgatáson szívszélhűdés érte. A dráma néhány héttel azt követően zajlott le, miután Carlost a CIA elrabolta, mondta Liszkai, aki hosszú időn át a Le Monde és a Le Point politikai hetilap tudósítója volt. A franciául kitűnően beszélő Liszkai azt is elmondta: Bréguet elrablásának hátterében a francia titkosszolgálatok állnak. Liszkai – írja a svájci lap – a hírszerzői szolgálatok kiváló szakértője. Ő volt az első, aki bemutatta, hogy Ilich Ramirez Sanchez (Carlos) és barátnője, Lily Magdalena Kopp, valamint szárnysegédjei – mint Bréguet – éveken át a kelet-európai országok hírszerzésének szolgálatában állt.


lemonde
A vezető francia lap a Nemzetközi Munkahivatal statisztikai kimutatását közli, amely szerint még mindig az amerikaiak a világ legtermelékenyebb munkásai. Őket az írek, valamint a luxemburgiak követik. A statisztikából kiderül az is, hogy 2005 és 2006 között a világon a munkanélküliségi arány 6,4 százalékról 6,3-re csökkent (azaz alacsonyabb a magyarországi munkanélküliségi aránynál – a szerk.). A világon a legtöbben a szolgáltatóiparban dolgoznak (42 százalék), szemben a mezőgazdasággal (a foglalkoztatottak 36,1 százaléka) és az iparral (21,9 százalék).


The Guardian
A baloldali brit lap arról ír, hogy az ENSZ főtitkára megerősítette a tajvani népet körülvevő politikai apartheid falát azzal, hogy ismét elutasították Tajpej kérelmét az ENSZ-tagságra. Már 15 éve, hogy Tajvan előtt bezárja az ajtaját az a szervezet, amelynek alapokmányában az áll, hogy az „nyitva áll valamennyi olyan békeszerető ország előtt, amely elfogadja az alapokmányban rögzített kötelezettségeket. Tajvan a világ 18. legnagyobb gazdasága. A tajvani demokrácia »liberális« és életerősen lüktet”. Egy racionális világban az országnak feltétlenül helye lenne az ENSZ-ben.