Hogy az áruházláncok visszaélnek-e erőfölényükkel a beszállítókkal szemben, a tavaly nyáron módosított kereskedelmi törvény szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) felügyeli. A jogszabály arra bátorítja a beszállítót, hogy ha sérelem éri a multi részéről, szigorú titoktartás mellett tegyen rá panaszt. Érthetetlen, de máig nem érkezett egyetlen bejelentés sem – közölte lapunkkal a GVH szóvivője. Mihálovits András szerint nem tudni, hogy ez amiatt van-e, mert nagy a félelem a láncokkal szemben. – De amikor a törvény szövege készült, sokan hangoztatták, gátat kell végre szabni a multiknak – tette hozzá.
Egy-két héten belül napvilágra kerül annak a felmérésnek az eredménye, amelyet ennek kiderítésére készít a GVH a beszállítók körében. A szóvivő kérdésünkre nem cáfolta, hogy a kutatás ugyanakkor hiányos, mivel a megkérdezettek zöme még ezeket a kérdőíveket sem merte kitölteni. – Ha viszont a felmérésből kiderül, hogy komoly piaci-gazdasági károkat okoz a multik gyakorlata, azt a GVH jelezni fogja a törvényalkotóknak. Ám az már a politikusokon múlik, lesz-e ebből törvénymódosítás – tette hozzá Mihálovits András.
Szakértők szerint a beszállítók azért hallgatnak, mert a törvényben rögzített korlátok (amelyek tiltják a termelői áron aluli beszerzést, illetve megszabják a legfeljebb 30 napos fizetési határidőt) és a bejelentés titkos körülményei ellenére könnyen kitudódhat a panaszos vállalkozó kiléte. S míg a nemzetközi láncokat nem rendítik meg a pár tíz millió forintos versenyhatósági bírságok, egy kisvállalkozás számára komoly érvágás, ha az áruházak soha többé nem rendelnek tőle, mert „kilistázzák” őt. Jó néhány érdekvédő ezért úgy látja: kétséges, hogy az új kereskedelmi törvény óta a láncok felhagytak volna erőfölényes magatartásukkal.
A szigorított kereskedelmi törvény hatásait vizsgálta tavaly a kormány által megbízott szakértői bizottság is. A beszállítók és láncok között egyoldalú alkuhelyzet van, és az új törvény egyáltalán nem javított a beszállítók helyzetén, hiszen rendelkezései könnyedén megkerülhetők – állapította meg decemberi jelentésében a Hoffmann-bizottság. A szerzők mégis azt mondják, hogy az államnak csak végső esetben kell a gyengébbnek védelmet nyújtania, s a láncokat érintő korlátozásokat meg kellene szüntetni.
– Erőlködéseink ellenére sem javult a helyzet mára a termelők és a nagy áruházláncok között – jelentette ki kérdésünkre a Magyar Agrárkamara főtitkára. Ebele Ferenc elmondta: néhány lánc oly módon él vissza kétségtelen fölényével, hogy nemcsak alacsonyan tartja az amúgy is nyomott beszerzési árakat, hanem élve a szabályozatlan kiskapukkal, további húsz-harmincféle jogcímen még a megállapodás szerinti átvételi árból is levon. Ezek a beszállítói körökben is ismert és kényszerűen elfogadott tételek például a polcpénz vagy a közös reklám költsége. Beszállítói híresztelések szerint az áron aluli értékesítés tilalmát úgy is kijátsszák a multik, hogy az átvételkor a termelőknek csak az áru értékének 80-90 százalékát fizetik ki, ugyanakkor a szállítási költséget – amely egyébként benne foglaltatik a termék árában – már a termék tényleges árával feljavítva, tehát magasabb áron és csak egy későbbi időpontban számolják el.
– Egyáltalán nem értünk egyet azzal, hogy a bevezetett korlátokat el kellene törölni, inkább azok betartását ösztönözzék végre – jelentette ki a főtitkár. A lapunk által megkérdezett Tesco ugyanakkor azzal védte az áruházláncok beszerzési árpolitikáját, hogy ezzel is kordában tarthatók az árak, így az infláció mértéke. Ebele Ferenc erre úgy reagált: ez sokkal inkább köszönhető a lánc legaljára kényszerített alacsony termelői áraknak.
origo.hu
Gulyás Gergely: A háborús veszély nagyobb, mint valaha
