Készpénz, adókedvezmény és munkahely-teremtési ösztönzés formájában háromféle támogatást is felajánlott tegnapi beszédében Kóka János a kínai vállalkozóknak. A Pekingben tartózkodó gazdasági miniszter ígérete szerint hazánkban kiemelt és egyedi elbírálásban, készpénzt is tartalmazó kormányzati támogatásban részesül minden, tízmillió euró fölötti kínai befektetés. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezette kormánydelegáció tagjaként beszédet mondó Kóka a távirati iroda tudósítása szerint a kínai vállalkozók külön figyelmébe ajánlotta Záhonyt és térségét, amelyet Európa egyik legjelentősebb logisztikai központjának nevezett. Kóka azt mondta, bízik abban, hogy a magyar kormány képviselője öt év múlva már nemcsak terveket, hanem „egy megvalósult logisztikai csodát” fog tudni bemutatni Záhonnyal kapcsolatban.
Kóka egy Kínával közös kockázatitőke-alap létrehozását is meghirdette tegnap. Szavai szerint a kínai és a magyar fejlesztési bank akár több millió dollárt is befektethetne ebbe az alapba.
Az SZDSZ vezetője annak ellenére ajánlotta fel a támogatásokat, hogy a kínai állam – többféle csatornán keresztül – folyamatosan támogatja saját országának vállalkozóit a kivitelre történő termelésben és a külföldi kereskedésben. Az SZDSZ elnökének felajánlása már csak azért is furcsa, mert a kínai vállalkozások külön állami ösztönzés nélkül is gombamód szaporodtak eddig hazánkban. A kínai állam és a kínai tulajdonú magántársaságok jelenleg a világ legnagyobb devizatartalékával rendelkeznek.
– A tőkevonzás szándéka helyes, ám a gazdasági miniszternek eközben nem szabadna elfeledkeznie a hazai vállalkozások támogatásáról sem – kommentálta Kóka elképzeléseit lapunknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh szerint a gazdaság nem tud egészségesen fejlődni, ha a kormány csak a külföldi tőkére koncentrál. Értelmetlennek nevezte a miniszter felajánlásait Varga István, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének alelnöke, aki lapunknak rámutatott: a kínai állam pontosan a magyar gazdaságpolitikával ellentétes stratégiát folytat, Kína ugyanis nem a hozzá betelepülni kívánó külföldi nagyvállalatoknak adja támogatásait, hanem a saját vállalkozóinak.
Már most is özönlenek a kínai cégek. A magyar kormánydelegáció pekingi látogatása alatt mindeközben öt üzleti szerződés született, így az egyik legjelentősebbnek ítélt gazdasági megállapodás is tető alá került. Tegnap a két ország képviselői aláírták az úgynevezett China Brand Trade Center (CBTC) névre hallgató kereskedelmi megállapodást, amely a kínai márkás termékek koncentrált megjelenését jelenti Európában. Ezzel a közel-keleti Dubai után a világon másodikként nálunk jön létre egy olyan megaközpont, ahonnan az ázsiai cégek az egész térséget meghódíthatják. Soós Eszter, az AsiaCenter üzletfejlesztési igazgatója szerint az együttműködés alapja egy mindkét fél számára előnyös pozíció kialakítása annak érdekében, hogy a CBTC ne versenytársa legyen a magyar gazdaságnak, inkább új lehetőségeket tárjon fel.
A gyakorlatban mindez úgy néz ki, hogy az e célra létrehozott társaság bérbe veszi a Budapest XV. kerületében 2003 óta működő AsiaCenter és a China Mart épületeit, így a 2011-ig megvalósuló beruházás értéke 250 millió euró lesz. A fejlesztés nyomán hamarosan egy-kétezer kínai vállalkozás települ be Magyarországra, az első néhány száz már szeptemberben megjelenik.
Ahogy azt Huszty András, a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott jelezte: a magyar kormány a betelepülő cégek számára könnyített vízumügyintézést is bevezetett. A Medgyessy Péter által 2005-ben kormánybiztossá felkért Huszty egy lapunknak korábban adott interjújában úgy fogalmazott: hazánknak ez mindenképpen előny, hisz a betelepülő kínaiak 1000–1200 munkahelyet teremtenek, és az adójuk jelentős bevételt hoz a költségvetésnek.
Hogy ez a bevétel mekkora lesz pontosan, az ma még nagy kérdés. Emlékezetes, hogy az Állami Számvevőszék elnöke jelentése szerint 2005-ben a nagyvállalatok mintegy 200 milliárd forinttal kaptak vissza több támogatást, mint amennyit társasági adóban befizettek a büdzsébe, és tavaly is hasonlóan a javukra alakult az arány. Vagyis elképzelhető, hogy az ország nem sokat profitál a kínai terjeszkedésből, sőt.
Magyarország már most Kína legnagyobb partnere a régióban, a kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt években dinamikusan fejlődtek. A statisztikák szerint a 1998-as 450 millió dolláros kereskedelmi forgalom 2005-ben már elérte a négymilliárd dollárt, s ez 90 százalékban a kínai áruk importjából állt. A piacon értékesített kínai áruk nagy része ellenőrizhetetlen. Az áruk és szolgáltatások a kereskedelmi központ megépülésével elvileg ellenőrzöttebb módon juthatnak be a régióba, de kérdés, bírjuk-e majd kontrollal. A kínai vállalkozások ugyanis meglehetősen leleményesen használják ki a kiskapukat. Vámos körökben is ismert több olyan trükk, amelyek által a szükségesnél jóval alacsonyabb mértékben fizetik meg nálunk az áfát, vámot, adókat. Lapunk értesült olyan minisztériumi találgatásokról is: a magyar hatóságok ellenőrzési rendszerének alacsony hatásfoka hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországot szemelték ki európai bázishelyül a kínai cégek.
origo.hu
Gázolt a vonat Székesfehérvár és Dinnyés között
