Fradkov azzal az indokkal mondott le, hogy a választások előtt szabad kezet kíván biztosítani az államfőnek, s Vlagyimir Putyin elnök elfogadta Fradkov ajánlatát, amely egyben az egész kormány lemondását is jelenti. Az államfő megbízta a jelenlegi kormány feladatainak gyakorlásával arra az időre, amíg az új kormányt kinevezik, s Mihail Fradkovot a haza szolgálatáért érdemrend első fokozatával tüntette ki. „Mindannyian azon törjük a fejünket, hogy miként építhetnénk ki a választást megelőző időszaknak jobban megfelelő hatalmi struktúrát, mely egyben felkészíti az országot a márciusi választást követő periódusra” – mondta Putyin, miután személyesen fogadta a távozó Fradkovot, aki 2004 óta töltötte be a tisztséget.
Megfigyelők is úgy vélik, hogy a kormány távozása Putyinnak a hatalom átadására vonatkozó tervéhez tartozik, amelynek része a december 2-án megválasztandó új parlament, az új kormány és az új elnök.
Korábban többek között a Vedomosztyi nevű újság közölt olyan értesülést, amely szerint a következő kormányfő Szergej Ivanov első miniszterelnök-helyettes lesz. Politológusok ugyanilyen esélyt adtak a hasonló pozícióban lévő Dmitrij Medvegyevnek is, míg a kormányon kívül szóba került Vlagyimir Jakunyin, a vasúttársaság és Szergej Csemezov, a Roszoboronexport elnökének neve, de Valentyina Matvienko szentpétervári kormányzót is többen esélyesek találták a miniszterelnöki tisztségre. Ezek a találgatások azzal a forgatókönyvvel társultak, mely szerint Putyin utódja az a politikus lesz, aki a miniszterelnöki posztot az elnökválasztásig hátralévő időben betölti. Tegnap azonban Viktor Zubkov jelölésével ez az elmélet láthatóan hamisnak bizonyult. Az 1941-ben született Zubkov közgazdász, együtt dolgozott Putyinnal Szentpéterváron, korábban az adóhivatalnál dolgozott. A jelölt elfogadásáról pénteken szavaz a duma.
Orosz óriásbomba. Az orosz haderő bemutatta új vákuum- (levegő–üzemanyag-keverék) bombáját, amelynek négyszer akkora a hatóereje, mint a hasonló típusú amerikainak, s ezzel a legnagyobb hatású a nem nukleáris fegyverek között, ám azokkal szemben nem okoz sugárszennyezést. A szakértők közölték: a 7100 kilogramm robbanóanyag kevesebb, mint a hasonló amerikai fegyverben felhasznált 8200 kilogramm, de a robbanás epicentrumában keletkező hőmérséklet a kétszerese az amerikai bomba felrobbanásakor keletkezőének, s míg amaz 150 méter sugarú területen pusztít, addig az új orosz fegyver már 300 méteren. A bomba becsapódáskor aeroszolfelhőt képez, ez aztán begyújtva pillanatok alatt elég. A pusztító erőt a robbanás keltette nyomáshullám és a magas hőmérséklet fejti ki. (MTI)
Nagy fába vágta a fejszéjét az Újpest, és ebben az MLSZ sem akadályozhatja meg
