A kölcsönadott főoltárkép

A Magyar Nemzeti Galériában ma nyílik meg Vaszary János gyűjteményes tárlata. A festőművész alkotásainak ilyen nagyszabású kollekciója utoljára negyvenegy évvel ezelőtt volt látható. Vaszary festményei nagy népszerűségnek örvendenek a képzőművészeti aukciókon, ahol milliókért kelnek el.

Megérthetjük a műgyűjtők lelkesedését Vaszary János alkotásai iránt, ha ellátogatunk a Magyar Nemzeti Galériában ma nyíló kiállításra. A festőművész gyűjteményes tárlata – ha nem is a jelenlegi formájában – utoljára 1961-ben volt látható. Akkor a művész barátja és gyűjtője, Révész István segített a galériának feltérképezni a magángyűjteményeket. Az akkori gyűjtők még őrizték a polgári világ tradícióit, megtiszteltetésnek vették az alkotó szellemi hagyatékának őrzését – s annak bemutatását. Ma sok gyűjtő inkább féltett befektetésként rejtegeti a festményeket a nagyközönség elől, az életműből pedig a világ minden tájára jutott. A mostani kiállítás két kurátora, Gergely Mariann és Plesznivy Edit előtt lehet kalapot emelni, ők a művészettörténeti jelentőségű tárlat megvalósítói.
Az elmúlt öt évtized ugyanis nemcsak új értelmezésekkel bővítette a Vaszary-életművet, hanem számos, a szakirodalomban ugyan ismert, ám lappangó művet is feltárt. A kurátorok 107 magángyűjtemény, 57 hazai és külföldi múzeum anyagából válogatva mintegy 200 festmény, 120 grafika és számos iparművészeti alkotás bemutatásával lenyűgöző képet alkottak Vaszary János művészetéről. A kiállítást bőségesen dokumentált, mintegy 500 oldalas tudományos katalógus kíséri.
Vaszary János munkásságát nagy művészeti és társadalmi elismerés övezte. Igazi univerzális alkotó volt, kortársai között alig találni hozzá hasonlót. Életműve az akadémizmusból indulva a szecesszión keresztül a kubizmusig, az avantgárd utáni festői irányzatokig ível. Korának csaknem valamennyi stílusa megérintette őt, mindig nyitott volt a művészi megújulásra, ám megőrizte az önálló alkotói kifejezésmódot is. A festészeten kívül iparművészi és tervezői munkássága is jelentős. Az 1900 körüli években saját képeihez látványos, egyedi képkereteket, a gödöllői szövőműhelynek faliszőnyegeket tervezett, illusztrált könyveket, tervezett könyvborítókat, bútorkárpitokat, plakátokat is. Az 1905-ös velencei nemzetközi művészeti kiállítás magyar termének vizuális arculatát is Vaszary gobelinjei, függönyei és bútorkárpitjai határozták meg.
A február 10-ig látható gyűjteményes kiállítás egyik meglepetése iparművészeti munkáinak gazdagsága. További szenzáció, hogy az érsekvadkerti katolikus templom a kiállításra kölcsönadta Szent András apostolt ábrázoló főoltárképét, amely eddig elkerülte a Vaszary-rajongók figyelmét.