Európai uniós csatlakozásunkat a meglepő ötleteiről elhíresült Medgyessy-kabinet azzal is megünnepelte, hogy 2004. május elsejétől a nagy közgyűjtemények állandó kiállításait ingyenessé tette. A virtuális Kánaán megteremtésének részeként mintegy húsz, főként a kulturális minisztérium által fenntartott közgyűjtemény állandó kiállítására a magyar állampolgároknak nem kellett belépőjegyet váltani. Eddig.
Az állami jótékonykodáshoz a múzeumi szakmának nem sok szava lehetett. Az intézmények bevételkiesését első évben 350 millió forintra becsülte a kormányzat, amit a költségvetésbe épített kompenzációval egészített ki, ám valójában már a kezdetektől nem pótolta teljes egészében az ingyenességből származó hiányt. Azokban a közgyűjteményekben pedig, amelyek nem a szaktárca égisze alá tartoznak, a fenntartó akár a dologi kiadások egyik-másik tételét is kompenzációnak minősíthette. Nem várt meglepetés a Draskovics-pakkból is jutott a múzeumoknak: a felújítási keretüket 43 százalékkal csökkentették. A múzeumok kulturális járuléka idén a háromszorosára nőtt, az állami intézmények helyiség-bérbeadásból származó bevételek fele az államkasszát gyarapítja. Azaz: a múzeumok hiába próbáltak egyéb bevételekhez jutni, az ilyen módon megkeresett pénz javát sem tudták a hiány pótlására fordítani. Ehhez jött az év elején az adóemelés is. Így nem maradt más hátra, mint a nyitvatartási idő csökkentése, amelyet több nagy múzeumnál már tapasztalhattunk.
Épp jókor jött az Európai Bizottság, amely kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az ingyenességet bevezető rendelet miatt. Mivel az megkülönbözteti a magyar és külföldi látogatókat az igénybe vehető kedvezmények alapján, ellentétes az 1957-es római szerződéssel. A tárca némi kommunikációs körítéssel készítette el a módosító szakmai javaslatot. A kormány pedig közölte, megszületett a rendelet: január elsejétől bővítik a kedvezményeket, de vége az állandó kiállítások ingyenességnek.
felsőoktatás
Rég nem volt ilyen sikeres felvételi
