Csak szóban takarékos az állam

Nem körvonalazódik az évek óta ígérgetett állami takarékoskodás: a Pénzügyminisztérium tegnap közzétett adatai szerint a költségvetési szervek idén még a tavalyi választási költekezésüket is felülmúlták. A túllépés mértéke a törvényben meghatározottakhoz képest idén majdnem 300 milliárd forint lesz. Közben a magyar cégek szenvednek, 15 százalékukat fenyegeti a fizetésképtelenség veszélye.

Tovább emelkedik ebben a hónapban az államháztartás hiánya: a kiadások 31,9 milliárd forinttal haladják meg a bevételeket, így a deficit október végére várhatóan eléri az 1179 milliárd forintot – mutatja a Pénzügyminisztérium (PM) tegnap közzétett előrejelzése. Az önkormányzatok nélkül számolt éves hiány a legfrissebb adatok szerint 1479 milliárd forint lesz. A tervezettnél 50 milliárd forinttal kisebb deficit mögött az adóemelések és az infláció hatására megugró adóbevételek állnak. Azt, hogy a felgyorsult pénzromlás mennyire segíti a büdzsét, jól mutatja, hogy míg a – 6,2 százalékos általános drágulással kalkulált – tervekben 1971 milliárd forintnyi áfabefizetés szerepelt, addig a legfrissebb prognózis már kétezermilliárd forint feletti bevétellel számol.
Míg az adók ütemesen folynak be az államkasszába, az évek óta ígérgetett takarékosságot továbbra sem látni a kiadási oldalon. Szeptember végéig a költségvetési szervek százmilliárd forinttal költöttek többet, mint a tavalyi választási évben. A költekezés az év végéig sem lassul le, hiszen a PM prognózisa éves szinten most 277 milliárd forintos túllépést jelez előre a törvényben meghatározott 3868 milliárd forinthoz képest.
A kiadások elszabadulására több gazdaságkutató intézet is figyelmeztetett az elmúlt hónapokban. A Kopint–Tárki Zrt. legutóbbi jelentésében azt sem zárta ki, hogy a költségvetési szervek kiadásai idén elérik majd a 4400 milliárd forintot. A kutatók szerint elősegíti a költekezést, hogy – az előző évektől eltérően – most nincs befagyasztva a szervek számára kiírt, úgynevezett maradványösszeg, amelyet ha valóban elköltenek, akkor jelentős romlás következik be a büdzsében. A PM adatai a költségvetés adósságának további növekedését is mutatják. Az adósságállomány ebben az évben eddig 757 milliárd forinttal gyarapodott, s jelenleg 15463 milliárd forintot tesz ki. Az adósság kamatai változatlanul óriási terhet jelentenek: szeptember végéig 740 milliárd forintot kellett kamatokra költeni, ebben a hónapban pedig 135 milliárd forintot emészt fel a kamatfizetés. Éves szinten majdnem ezermilliárd forint lesz a kamatfizetési kötelezettség.
Az államháztartás eladósodása mellett a hazai vállalatokat is növekvő adósság jellemzi. A világ legnagyobb üzleti információ szolgáltatója, a Dun&Bradstreet (D&B) tegnap közzétett kimutatása szerint hazánkban ezer vállalkozásból egy éven belül 17 megy csődbe vagy felszámolják, s a cégek 15 százalékánál nagy az esély arra, hogy egy éven belül fizetésképtelenné válnak. A magyar vállalatokat sújtó egyre nagyobb mértékű körbetartozás miatt a D&B a térség országai közül hazánkban vezette be elsőként azt a rendszert, amely segítségével a csőd- vagy felszámolási eljárásokból adódó veszteségek 90 százalékban megelőzhetővé válnak. A magyar viszonyokra kidolgozott modell azt mutatja meg, mekkora az esélye annak, hogy egy cég a következő egy évben csőd- vagy felszámolási eljárás alá kerül.

Jenben adósodunk tovább. Huszonötmilliárd jen, azaz mintegy 150 millió euró értékben bocsátottak ki tegnap tízéves lejáratú magyar szamurájkötvényt Tokióban – közölte a Nikko Citigroup, a kibocsátás társszervezője. A szamurájkötvények, jenben jegyzett, Japánban kibocsátott kötvények, amelyek összegét az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az államháztartási hiány finanszírozására használja. Hazánk utoljára januárban dobott piacra devizakötvényeket, egymilliárd euró értékben, korábban számos szamurájkötvényt is kibocsátottunk.