Utasvédelmi céllal vagyoni biztosíték elhelyezésére kötelezi az utazási irodákat a működésüket szabályozó kormányrendelet, hogy ha netán csődbe megy a telített piacon versengő valamelyik vállalkozás, ebből kártalanítsák a pórul járt ügyfeleket. Arra az esetre viszont, amikor magyar iroda külföldről külföldre közvetít turistákat, tehát nem tartozik közvetlen felelősséggel az utasok felé, mert nem velük, hanem a partnerirodákkal áll kapcsolatban, a rendelet szövege félreérthető. Így esett, hogy – az ágazatot felügyelő szakállamtitkárság egyetértésével – néhány közvetítő cég idén nem tett eleget vagyoni kötelezettségének. Erre bírság vagy figyelmeztetés helyett a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal saját hatáskörben törölte őket a hatósági nyilvántartásból, ami az amúgy szabályosan működő irodáknak vállalkozásuk kényszerű megszüntetését, egyúttal a szakma felháborodását vonta maga után.
Úgy tűnik – fogalmaz a gazdasági tárcának címzett levelében a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) –, hogy a minisztérium nem azonos mércével mér, mert amíg a magyar kisvállalkozások esetében jelentéktelen, menthető hibák miatt a legdurvább szankciót alkalmazza, addig a tőkeerős külföldi befektetők kirívóan súlyos szabálytalanságai esetén sem vonja meg az állami támogatást. Sőt a kormány többek között a turisztikai vállalkozások által befizetett adókból nyújt sok száz millió forintos támogatást az elemi magyar szabályokat figyelmen kívül hagyó külföldi befektetőknek – véli a MUISZ. A szövetség szerint az eljárás azért is felháborító, mert az engedély nélküli feketézőket nem, csak a legális utazási irodákat sújtják az intézkedések. Talán nem kellene a vállalkozások amúgy is jelentős adózási és egyéb terheit ilyen méltánytalan, gazdaságellenes és indokolatlan intézkedésekkel súlyosbítani – fogalmaz a szövetség.
Eközben a turisztikai főszezon befejeztével számos felmérés látott napvilágot, melyből úgy tűnik, már nem olyan jó üzlet az utaztatás. – 2007-ben érezni lehetett a gazdasági válság hatását az emberek pénztárcájára – summázta a helyzetet Nagy Gábor, az egyik független utazási portál vezetője. Emiatt egyre több olcsó, „last minute” út és fokozódó verseny volt jellemző a magyar turisztikai piacon, amibe néhány iroda bele is bukott. A cégek ugyanis egymást alullicitálva igyekeztek elnyerni a turisták kegyeit, s ebbe a konkurenciaharcba olyan irodák is belekényszerültek, amelyek korábban nem vettek részt az árversenyben. Ez játszhatott szerepet a nemrég csődbe ment Bella Tours kudarcában is, amely más irodákhoz hasonlóan önköltségi ár alatt próbálta értékesíteni az egyébként is olcsó utakat, holott ez hoszszú távon pénzügyi lehetetlenség. – A csalódás éve az idei – jelentette ki a szakember.
Szánthó Miklós levelet írt David Pressman távozó nagykövet-aktivistának