Csúcs előtti bizakodás

Ellentétben a pesszimista hangulatban kezdődő és véget érő korábbi uniós csúcsokkal, meglehetős egyetértés uralkodik a ma nyitó lisszaboni EU-csúcstalálkozón, hogy a nagyobb nézeteltéréseket sikerült áthidalni, és a kétnapos találkozó sikeres lehet.

Optimizmusának adott hangot a portugál José Barroso is, aki szerint „nincs ok arra, hogy ne legyen megállapodás” az uniós reformszerződésben. Vannak azonban még megvitatásra váró követelések. A vasárnapi választások előtt Lengyelországnak minden bizonynyal sikerül kicsikarnia azt a követelését, hogy az Európai Bíróságon egy további főtanácsnoki posztot kapjon általános „együttműködési készsége” kompenzálására. Varsó azonban azt is követeli, hogy a leszavazott országoknak joguk legyen legalább néhány hónapon át késleltetni bármilyen uniós
döntést.
Megfigyelők szerint ez az engedmény a legnagyobb szavazati súllyal bíró Németországnak is azt az előnyt nyújtaná, amit Berlin akkor is igénybe vehet, ha az a jövőben majd Varsónak nincs ínyére. Olaszország azt a kifogását kívánja megvitatni, hogy elveszíti szavazati paritását Franciaországgal és az Egyesült Királysággal, amikor decemberben a végső döntés születik a csökkentett számú európai parlamenti székek újrafelosztásakor. Az osztrákok pedig azt kívánják, hogy állapítsanak meg plafont az országba beengedhető külföldi diákok esetében. A csehek a maguk részéről azt követelik, hogy egy olyan szabályt fogadjanak el, amelynek értelmében az Európai Bizottságnak az Európai Tanács indítványára vissza kell vonnia egy törvényjavaslatot. Az uniós szakértők szerint ez a követelés azonban ellene mond a bizottság kezdeményezési jogának.
A Gyurcsány-kormánynak semmiféle követelése nincs.
Ami még uniós körökben idegességet okoz, az a népszavazás kérdése. Biztos az, hogy Írországban lesz népszavazás, mert azt az alkotmány előírja. Nagy-Britannia jelenleg még „sötét ló”. Annyi biztos, hogy a szigetországban egyre erősödnek a hangok, hogy márpedig a népnek kell kimondania a végső szót az új „reformszerződésről”, amely szinte azonos a korábbi alkotmánytervezettel. Abban is, hogy az Európai Tanácsnak folyamatosan hivatalban lévő elnöke lenne, amely képviselné az uniós kormányokat, és hivatalát két és fél éven át töltené be. Ha akár az írek, akár a britek nemmel szavaznának, akkor ez jelentheti az érintett ország kiválását az unióból, de akár a már a francia és a holland „nem” óta, két és fél éve vergődő unió munkájának megbénulását is.