Egyre több a kétes hitel

Egyre több a rossz és kétes minősítésű hitel a bankoknál, azaz a lakosság egyre nehezebben tudja törleszteni adósságait – mutatja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének legfrissebb jelentése. A felügyelet szerint kritikus időszak következhet a kölcsönök visszafizetésénél, amit főként a reálkeresetek csökkenése, a devizahitelek növekvő aránya és az elbocsátások indokolnak.

Kritikus időszak következhet a bankok hitelezésében – figyelmeztet legújabb jelentésében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A szervezet szerint az elmúlt fél évben a vállalati és a lakossági kölcsönöknél is növekedett a kockázat, s ennek hátterében a reálkeresetek visszaesése, a foglalkoztatás csökkenése és a tömegével megszűnő vállalatok állnak. A PSZÁF úgy véli, a hitelezésben a magyar gazdaság igen alacsony növekedése miatt is fokozott óvatosság szükséges. Komoly veszélyforrásként értékeli a felügyelet ezenkívül azt, hogy az elmúlt egy évben a forint erősödése nyomán ugyan csökkentek a devizahitelek törlesztőrészletei, ám a magyar valuta esetleges ismételt gyengülése nagymértékben ronthat a devizaadósok helyzetén. A forint leértékelése a háztartások jelentős részét érintené hátrányosan, hiszen a szervezet kimutatása szerint a devizahitelek aránya az elmúlt években lendületesen növekedett, s a teljes adósságállományon belül az idén júniusra elérte az 56 százalékot.
A kölcsönök visszafizetése a háztartások esetében a legkockázatosabb, de erősen veszélyeztetettek a hazai kisvállalkozások is. Ez utóbbit a PSZÁF a romló csődhelyzettel, a körbetartozásokkal, a laza fizetési fegyelemmel és a kedvezőtlen foglalkoztatási helyzettel indokolja. A legnagyobb veszélyforrást a kiskereskedelemmel foglalkozó cégeknél és az építőipari vállalkozásoknál látja a felügyelet, amely most már a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari társaságokat is az átlagosnál kockázatosabbnak értékeli.
A hitelek minőségével kapcsolatban a felügyelet rámutat: az elmúlt fél évben emelkedett a rossz és kétes minősítésű tételek aránya, ami ugyancsak a gyenge gazdasági konjunktúrával, a csökkenő reálbérekkel és a növekvő vállalati fizetésképtelenséggel indokolható. Azt, hogy a lakosság egyre nehezebben tudja törleszteni korábban felvett hiteleit, jól mutatja, hogy igen népszerűvé vált a kölcsönök átütemezése. Számos pénzintézet a futamidő meghosszabbítását vagy egy újabb hitelkonstrukciót ajánl ügyfeleinek annak érdekében, hogy a havi törlesztőrészlet nagysága csökkenhessen.
A nehéz gazdasági helyzet a bankokat változatlanul elkerüli, hiszen a hazai pénzintézetek – az elmúlt évekhez hasonlóan – továbbra is kiugró nyereséggel dolgoznak. A PSZÁF kimutatása szerint a magyar bankok pénzügyi helyzete igen stabil, s tőkejövedelmezőségük átlagos szintje jóval meghaladja a 20 százalékot. Az Európai Központi Bank legutóbbi kimutatása szerint ez a legjobb eredménynek számít a 27 tagú Európai Unión belül.