Vannak országok, ahol 500 euró értékű vásárlás felett a kereskedők elkérik a vevő adatait, és továbbítják az adóhivatalnak. Megfontolandó, hogy a jövőben a nagy értékű luxuslakások, autók, bútorok és műszaki cikkek vásárlása esetén itt is legyen kötelező igazolni a pénz eredetét – jelentette ki nemrég az új rend kormánybiztosa. Kondorosi Ferenc elmondta: a kormány Rend és szabadság programjának része ez a javaslat, amiből néhány hónapon belül törvénytervezet is készülhet. A jogszabály szerinte erősítené az állampolgári fegyelmet, és nem ütközne az alkotmányos rendbe.
Talán célszerű lenne mérlegelni, mit is jelenthet ez a gyakorlatban – véli az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Vámos György emlékeztet: csak új autóból elfogy 160-170 ezer darab egy évben, a használtból pedig igencsak rozoga az, melynek értéke 500 euró, azaz 125 ezer forint alatt van. Bútorra, nagyobb értékű tartós javakra a statisztikák szerint tavaly 1300 milliárd forintot költöttünk a hazai boltokban. A jelenlegi minimálbérből is futja öt „nagy értékű luxusvásárlásra” éves szinten, legfeljebb nem evett, nem ivott a gyanúba keveredett vásárló.
*
Bár az még kérdés, hol lesz a határ, amikortól „besúgni kénytelen” a kereskedő, ettől függetlenül a főtitkár több szempontból is aggályosnak tartja az ötletet. Annál is inkább, mert mint mondta: a feketén szerzett jövedelmet feketén is költik el, tehát ez nem hatékony módja a gyanús pénzek követésének.
A kérdés manapság népszerű: vajon mibe fektetik elsősorban a feketejövedelmeket? A vállalkozások a cégbíróságon vagy az önkormányzatoknál ellenőrizhetők, ahogy adószám alapján az adóhivatalnál is, emellett létezik ingatlan-nyilvántartás is. Így, ha valaki luxusingatlant vesz, arról már szerződéskötéskor információt kap az adóhivatal, ráadásul nem kerüli el a luxusadót sem. És meg kell említenünk a gépjármű-nyilvántartást – sorolta lapunknak a szakértő.
Mindemellett, ha a kereskedőnek kellene adminisztrálnia és jelentenie minden nagyobb költést, ahhoz a vevő személyes adatait is tartalmazó számlát kell kibocsátania az amúgy szokásos nyugta helyett. Az OKSZ szerint viszont ehhez olyan jogszabályi háttér kell, ami a személyiségi jogok védelme mellett felhatalmazza a kereskedőt, hogy személyazonosságot igazoló okiratot, adószámot tartalmazó adókártyát kérjen el a pénztárnál állótól. Különben fennáll annak is a veszélye, hogy a „feketéző” vásárló más személyt kever vagyongyanúba. Ráadásul a külföldi vevőt ugyanúgy ellenőrizni kellene, különben gyanússá válna minden olyan 501 eurónyi vásárlás, amely mögött nincs bejelentés. A legnagyobb gond mégis az, hogy egy ilyen intézkedés viszszafelé is elsülhet: a vagyonosok külföldre mennek majd vásárolni – jósolta Vámos György.
Az adóhatóság nem véleményezi ezeket a tervezeteket, csak végrehajtja – közölte Bakonyi Ágnes szóvivő. Azzal kapcsolatban, hogy vajon a jövő év közepéig több mint ezerhétszáz fővel erősítendő hatóság képes-e majd bokros teendői mellett ilyen mértékben megnövekedett információt is kezelni, úgy válaszolt: „bírunk mi mindent”.
Sietős törvényalkotás. A vállalkozás felel azért, ha hiányos szakmai gondossággal, a termékre vonatkozó valótlan információkkal, netán agresszív magatartással sérti meg a fogyasztói érdekeket – ezt rögzíti majd a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló törvény, amelynek tervezete hamarosan a kormány elé kerül.
Tilos lesz a fogyasztót megtéveszteni, hamis hirdetésekkel, hiányos tájékoztatással, zaklató fellépéssel olyan döntésre bírni, amit egyébként nem hozna meg. A tervezet, miközben az eljáró hatóságokra bízza annak megítélését, hogy az adott esetben megállapítják-e a jogsértést vagy sem, rögzít egy 31 pontos „feketelistát”, amikor is nem enged semmiféle mérlegelést, a felsorolt magatartásokat büntetni kell, akár üzletbezárással. A tilalom megsértése miatt elsősorban a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a Gazdasági Versenyhivatal jár el. A közelmúltban civil fogyasztóvédők sérelmezték a leendő törvényben a versenyhivatal szerepét, mondván, ez még inkább szétaprózhatja a fogyasztóvédelmet. A szakemberek szerint azonban nem a GVH elsődleges felelősségére épít a tervezet. A törvényalkotónak mindenesetre sietnie kell, az új jogszabálynak ugyanis – brüsszeli utasításra – december 12-én hatályba kell lépnie.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
