Kilátástalan helyzetben a gazdaság

A Bokros-csomag idején tapasztalthoz hasonló visszaesés várható idén a magyar gazdaság fejlődésében és a jövedelmek alakulásában – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzéséből. A kutatók több más közgazdásszal és a számvevőszékkel együtt arra figyelmeztetnek, hogy a büdzsé helyzete és a következő évre vállalt kiadások miatt egyelőre nem várható érdemi változás az adórendszerben.

Tizenegy éves mélypontra esik vissza a magyar gazdaság növekedése ebben az évben – mutatja a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzése, amely a korábban prognosztizált 3,2 százalékkal szemben immár mindössze 2 százalékos dinamikát jósol az idei évre. A nagy gazdaságkutató intézetek közül így már a GKI sem számít kivételnek, hiszen a többi intézet már korábban jelentősen lefelé módosította az idei bővülésre vonatkozó prognózisát. A lassabb növekedést a GKI kutatói a mezőgazdaság teljesítményének 15 százalékos és a közszolgáltatások 5 százalékos zsugorodásával magyarázzák. Ez utóbbi tétel önmagában több mint egy százalékponttal mérsékli a GDP bővülését. A magyar gazdaság pályája a megszorító intézkedések miatt idén elválik az unió ciklusától: míg a kiigazító lépések nálunk teljesen lefékezik a növekedést, a 27 tagú unióban az előrejelzés szerint 2,8 százalékos bővülés várható, nem beszélve régiós versenytársainkról: náluk az átlagos fejlődés mértéke ennél jóval magasabb lesz. Magyarország pozíciójával kapcsolatban a GKI jelentése kiemeli, tavaly, idén és jövőre a növekedési teljesítmény hazánkban a legalacsonyabb, az államháztartás hiánya pedig a legmagasabb.
Az 1996-os mértékben esnek vissza a reálbérek is ebben az évben, sőt a gazdaság kifehéredésének hatásával együtt a csökkenés eléri a hat százalékot. A kutatók előrejelzése alapján a nyugdíjak reálértéke – az időskorúakat érintő pénzromlás figyelembevételével – idén 2 százalékkal apad. A jövedelmek elértéktelenedése mögött a megszorító intézkedések által felpörgetett infláció áll. A GKI most már 7,8 százalékos inflációra számít idén, és azt jósolja, hogy a pénzromlás üteme decemberig már csak nagyon szerény ütemben mérséklődik. Jövőre a kutatók a hivatalos előrejelzésnél szintén magasabb, 4,7 százalékos fogyasztói-ár-emelkedést várnak.
Az uniós pénzekkel kapcsolatban a GKI arra figyelmeztet, hogy a különböző programok elhúzódása miatt idén nem lehet a tavalyinál több EU-forrásra számítani. A kutatók az adórendszerben sem jósolnak érdemi változást, arra hivatkozva, hogy lényeges módosításra nincs lehetőség.
E megállapítás egybevág az Állami Számvevőszék hétfőn közzétett előrejelzésével, amely azt mutatta, hogy a költségvetés helyzete és a következő évekre vállalt kiadások miatt 2011-ig nem reális a GDP-hez mért adóteher mérséklése. A számvevők arra is felhívták a figyelmet, hogy a közteherviselés jelenlegi szerkezetét mihamarabb át kell alakítani, így csökkenteni kell a bérekre rakódó adókat. A jelenlegi feltételek között nem lát esélyt érdemi adócsökkentésre Cséfalvay Zoltán közgazdászprofesszor sem, aki lapunknak nyilatkozva elmondta: az adórendszer szerkezeti átalakításával az élőmunka csökkentése akár más most is kivitelezhető lenne – például a vagyoni típusú adók terhére. Az egyetemi tanár úgy vélte: az adózásban a haszonelvűségnek kellene érvényesülnie, vagyis arra a célra kellene felhasználni az adókat, amilyen jogcímen azokat beszedték. Az adóreform része lehetne Cséfalvay szerint az is, hogy az állam újraelosztó szerepét korlátozzák, így több pénz maradhatna a településeknél, lényegesen javítva ezzel az adózási morált, és csökkentve a korrupció veszélyét.
A szerkezeti átalakításokat hiányolta az Info Rádióban Jaksity György is. A Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: a kormányzati intézkedések éppen azt a struktúrát hagyják érintetlenül, amely megmerevíti a magyar gazdaságot. Jaksity szerint e hiányosság miatt 2010-ig Magyarország bizonyosan a világ legalacsonyabb gazdasági növekedésű országai közé fog tartozni.