Néhány Auchanban a biztonsági őrtől mi is megtudtuk: a táskaellenőrzés nem szúrópróbaszerű, hanem valóban minden, vásárlás nélkül távozót átvizsgálnak. Ráadásul a legtöbb üzlet úgy van kialakítva, hogy aki nem vásárol, a pénztártól elkülönítve mehet csak ki, ahol van egy pult egy őrrel. Holott a termékeken csipogó vonalkód van, az áruházat kamerák védik. Ez nem elegendő a biztonsághoz?
– Vannak olyan versenytársak, ahol még egy gomb is van, amit a biztonsági őr megnyom ahhoz, hogy a vásárló ki tudjon menni. Ez nem rendkívüli gyakorlat, de véletlenszerű, ami nem függ össze sem a bőrszínnel, sem a ruházat minőségével, s amit nagyon udvariasan és nagyon korrekten kell végrehajtani. Áruházainkban naponta 10-12 ezer vásárlói blokkot adunk ki, így egy üzletben akár 30 ezer ember is megfordulhat. Nincs arra megfelelő hátterünk, hogy mindenkit ellenőrizzük, aki vásárlás nélkül távozik.
– Időközben megérkezett Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos állásfoglalása is az ügy kapcsán, aki szerint aggályos a táskaellenőrzős gyakorlat, és a vonatkozó jogszabályokra hivatkozva nem is tartja elfogadhatónak.
– Én boldogan leülnék Péterfalvi úrral, hogy ezt az ügyet megbeszéljük. Mind a két oldalt meg kellene ebben a kérdésben hallgatni, mert az adatvédelmi biztos csak a rendelkezésére álló információk alapján ítélte meg a helyzetet, amit mi máshogy látunk.
– Ha jól értem, táskaellenőrzés ezután is lesz.
– Hangsúlyozom, nem vagyunk anynyira ostobák, hogy szándékosan boszszantsuk a vevőket, vagy kellemetlenséget okozzunk nekik. Számunkra a vásárló a legfontosabb.
– Mennyibe kerül Magyarországon egy nagy áruház megnyitása?
– Nagyjából 8 és 16 milliárd forint között van, ami sok mindentől függ: a mérettől, az ingatlanáraktól, a környék infrastruktúrájától. Jelenleg közel 500 millió eurós beruházással vagyunk jelen Magyarországon.
– Sajtóhírek szerint öt éven belül szeretnék megduplázni az itteni jelenlétet.
– Az első egységet 1998-ban nyitottuk, mára tíz nagy eladóterű áruházat üzemeltetünk. Terveink szerint körülbelül 300 millió eurót szeretnénk még itt befektetni. Az viszont biztos, hogy soha nem lesz ötven áruházunk, csak húsz, minden nagyobb vidéki városban.
– Jár-e ehhez bármiféle állami támogatás?
– Nem. Mi minden áruházunk nyitásakor hidakat, utakat adtunk ajándékba az államnak, amelyek beruházási összege kolosszális. Például a budaörsi, a soroksári, a csömöri híd, illetve ezek felüljárói. Sőt a hozzá csatlakozó utak és a felhajtó-, lehajtóágak. Ezek olyan létesítmények, melyeket az Auchan épített, és utána átadta az államnak. Milliárdos összegekről van szó.
– Ez azt jelenti, hogy ezekkel a több milliárd forintos infrastrukturális beruházásokkal fizetett az Auchan azért, hogy terjeszkedhessen hazánkban?
– Én nem mondanám, hogy ezzel fizettünk, de azt gondolom, hogy ez mégis azt jelenti. Elmondhatjuk, hogy Magyarországon a belépéshez való befektetés elég magas. Ugyanez Lengyelországban 20 százalékkal olcsóbban megoldható, Oroszországban pedig akár 30-35 százalékkal. Ráadásul még az eddigi befektetések sem térültek meg, ahhoz nyolc-tizenkét évre van szükség. Mindaddig, amíg a növekedési szakaszunkat éljük, nem tudjuk visszafizetni az áruházak árát sem. Magyarországon ez egy kicsit hosszabb ideig tart.
– Miként látja ön a mai gazdasági helyzetet?
– A lakosság számára most elég nehéz a helyzet, ami még a jövő év első felében is folytatódni fog. Ugyanakkor a következő tíz évre vonatkozóan optimista vagyok. Nagy változások lesznek az ország életében, egyre jobban keresnek majd az emberek, ezáltal nő a vásárlóerő, az életszínvonal.
– Tavaly az Auchan áruházak forgalma 193 milliárd forint volt. Idén mennyivel lennének elégedettek? Érzik a megszorításoktól gyengülő vásárlóerőt?
– Számunkra nem jelent nehézséget a mai gazdasági környezet, de amikor egy kormány kicsit megszorítja a forrásokat, akkor azt mi is megérezzük. Az embereknek most valóban nehezebb, de külön kell kezelni az élelmiszerek és a nem élelmiszerek piacát. Azt tapasztaljuk, hogy minden olyan vásárlás, ami nem szükségszerű és nem kötelező, lényegesen visszaesett. Viszont az élelmiszer-fogyasztás nem, bár a lakosságnak hónap végén kevésbé van pénze. Éppen ezért törekszünk arra, hogy olcsó termékeket kínáljunk. Számításaink szerint év végére a tavalyinál 5-5,5 százalékkal magasabb forgalmat produkálunk 2007-ben.
– Felmérések szerint a megszorításoknak a kevésbé tőkeerős kis boltok is vesztesei. Ráadásul nehezíti helyzetüket a multik agresszív terjeszkedési politikája. A lánc legalján lévő termelők és a beszállítók is úgy látják, régóta képtelenség felvenni a versenyt a multikkal, amibe mind több magyar vállalkozás bele is bukik. Vajon miért gondolják így?
– Az emberek 95 százaléka azt mondja, hogy a nagy áruházak sok bajt okoznak a kis boltoknak. Viszont ha föltesszük nekik a kérdést, hol vásárolnak, arra valószínűleg azt fogják mondani, hogy 75 százalékban egy nagy áruházban és 25 százalékban kis boltokban. Valamennyi tényezőt figyelembe kell vennünk. Például hiányoznak a városközpontban a parkolási lehetőségek. Ma a vásárlók időt akarnak megtakarítani, ami kötelezettségük van, minél gyorsabban szeretnék letudni, azért, hogy sportolhassanak, vagy együtt lehessenek a családjukkal. Ezért van sikere a nagy áruházaknak. És aztán itt van az a kérdés is, hogy a politikusok mit tesznek, hogy megkönnyítsék ezeknek a kis boltoknak a helyzetét.
– Mindeközben családok mennek tönkre.
– Viszont vannak olyanok, akik fejlődnek. Tudomásul kell vennünk, hogy ez az átalakulás egy kicsit a demokráciáért fizetett ár is. Vannak olyan kiskereskedők, akik kiabálnak, de mégis lesznek közülük olyanok, akik gazdagabbak lesznek öt év múlva, mint ön vagy én. Ráadásul ebben a kérdésben komoly politikai felelősség is van, de meg vagyok róla győződve, hogy a kis boltoknak éppúgy megvan a helyük, mint ahogy a nagyoknak. Ugyanakkor a nagy láncokat nem lenne szabad szembeállítani a kis boltokkal, mert meggyőződésem szerint mindkettőnek helye van a piacon. Meg kell hagyni a választás jogát a vásárlónak, aki amúgy nagyon magas követelményeket támaszt.
– Például?
– A szolgáltatások területén éppúgy, ahogy a termékminőség szempontjából. Fontos, hogy tiszta legyen az áruház, hogy milyen a dekoráció és a hangulat, lényeges az időmegtakarítás.
– Ha a multiáruházakra az abszolút minőség és tisztaság jellemző, akkor hogy fordulhatott elő, hogy 2005-ben a fogyasztóvédelem és a tisztiorvosi szolgálat a szigetszentmiklósi Auchan áruházban egérürüléket talált a polcokon, a húsos pultban pedig összegyűlt véres lét, szobahőmérsékleten tárolt sütiket és általános takarítatlanságot, amiért egy időre be is záratták a részleget?
– Vannak dolgok, amiket az ember megpróbál megcsinálni, és nem mindig sikerül olyan tökéletesen, mint ahogy szeretné.
– Ez messze van a tökéletestől, ez jogszabályba ütközik.
– Ez igaz, de ha van ideje, keressünk fel közösen egy Auchan áruházat és egy másik lánchoz tartozó üzletet vagy egy kis boltot… Előfordulhat, hogy valaki nagy és nem tökéletes, de ha hosszú időn keresztül nem jó, akkor nem tud megmaradni, és lehet valaki kicsi és nagyon jó, és ily módon hosszú ideig létezhet. A vásárló dönt. Nem hiszem, hogy minden áldott nap mindenhol mindenben tökéletesek lennénk. Van egy ötszázas listám, melyen tudom, hogy milyen áruházat vagy éttermet zártak be higiéniai okok miatt. Nem szabadna azt mondani, hogy a nagyok mind gonoszok és a kicsik pedig mind nagyon aranyosak.
– A Gazdasági Versenyhivatal úgy tájékoztatta lapunkat, hogy 2000 óta nyolc versenyhatósági eljárás folyt az Auchan ellen, valamennyi a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt. Ezek nagyjából százmillió forintos büntetést jelentettek a vállalatnak, egy ügy most is folyamatban van.
– Ha önt hallgatom, úgy tűnik, hogy mi szándékosan vezetjük félre a vásárlót. Azt állítja, mi megjelentetjük az akciókat, majd direkt keveset rendelünk a termékből.
– Én arra utaltam, hogy ezen tények miatt sokan úgy vélik: a multivállalatoknak belefér a költségvetésébe néhány milliós büntetés, mert azzal, hogy így becsalják a vevőt az üzletbe, sokkal többet keresnek.
– A reklámújságokban meglehetősen nagyszámú termék van. Az eddigi eladási tapasztalatok szerint mi megpróbáljuk meghatározni, hogy az adott termékből mi lesz az eladás áruházanként, utána összesített rendelést adunk le. Előfordulhat viszont, hogy a prospektus határidejének lejárta előtt egy-két-három nappal kifogynak a készleteink. De az élelmiszertermékek esetében ilyen jellegű problémánk nem nagyon van. A nem élelmiszereknél a kockázat is nagyobb. Van olyan beszállítónk, aki világszinten a teljes forgalom mintegy 80 százalékát teszi ki. Gyakorlatilag 5-6 hónapra előre kell tőlük rendelnünk, és előfordul, hogy mire elindulunk a prospektussal, addigra annak a szériának a termékéből már nincs elegendő mennyiség. Pontosan tudom, hogy ez mennyire kellemetlen és mennyire boszszantó a vásárló számára.
– Hallani olyan vásárlói tapasztalatról is, hogy a termék ugyan akciós áron van feltüntetve a polcon, viszont a számlán már nem ugyanaz az összeg jelenik meg.
– Ez valóban előfordul, de mindkét irányba, és nemcsak az Auchannál, hanem mindenütt, ahol önkiszolgáló rendszer van. Egy-egy áruházunkban hetven-nyolcvan ezer különböző termék van. Gyakorlatilag mindennap vannak árváltozások, az árakat átvezetik a számítógépeken, de ki kell a polcon is cserélni. Tekintettel arra, hogy itt az emberi tényezőnek fontos szerepe van, sajnos előfordulnak hibák. A versenyhivatalnak az a feladata, hogy bizonyos dolgokat ellenőrizzen, és szükség esetén beavatkozzon. És az ő dolga az, hogy csak arról beszéljen, ami nincs rendben, ezután büntessen. Az egyetlen szemrehányás, amit mi tehetünk, az nem arra irányul, hogy az ilyenfajta eseteket kipellengérezzük, hanem inkább arra, hogy az ilyen jellegű információkat a későbbiek folyamán mire használják föl. Mi a kiemelt adózók körébe tartozunk Magyarországon, ami azt jelenti, hogy lényegesen több adót fizetünk, mint mondjuk egy kis vállalat. És amikor az ember nagyobb, akkor jobban látszik. Többet beszélnek rólunk, többet ellenőriznek. Azt gondolom, hogy amikor minden évben kivonul hozzánk az adóhatóság, akkor valószínűleg többen jönnek, mint amikor a sarkon levő fűszerest ellenőrzik.
– Jó néhány hazai beszállító panaszkodik, mennyire kiszolgáltatott helyzetben van a multikkal szemben. A tavalyi kereskedelmi törvény ellenére, mely tiltja például az áron aluli értékesítést, továbbra is úgy tűnik, a nagy áruházak erőfölényükkel visszaélve megtalálják a módját, hogyan harcolják ki a számukra kedvező feltételeket a beszállítótól.
– Amikor egy beszállító elad hatezret ugyanabból mondjuk az Auchannak és tízezret egy hasonló tevékenységű, de nagyobb áruházlánccal rendelkező versenytársnak, akkor a termék bekerülési ára érthető módon csökken. Amikor mi tárgyalunk a beszállítóinkkal, akkor nem egy esetre gondoljuk az együttműködést, hanem egy-két-három-öt évre. Így aztán fontos, hogy mind a két partner nyertesen kerüljön ki a tárgyalások végén. Nagyjából 900 beszállítóval dolgozunk együtt, és azok száma, akikkel év közben felbontjuk a kapcsolatot, nem éri el a két százalékot sem. A nálunk forgalmazott termékek 95 százalékát magyar vállalkozások számlázzák ki.
– Önök hányféle visszatérítést kérnek a beszállítótól az általa felkínált árból?
– Vannak különféle költségek, például ha be akar kerülni a termék a reklámújságba, arról külön megállapodunk. De az esetek 99 százalékában biztos, hogy nem fogunk visszamenni a beszállítókhoz, és azt mondani, hogy ugyan megállapodtunk mindenben, de most mégiscsak adjál nekünk pénzt.
– Hány alkalmazottja van az Auchannak?
– Ötezer. Amihez nem tudok róla, hogy kapnánk járulékkedvezményt vagy munkahely-teremtési támogatást.
– Miért jó egy multiáruházban dolgozni? A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete tavaly sztrájkbizottságot hozott létre az Auchan alkalmazottaival karöltve, mert állításuk szerint nem sikerült hatékony érdekvédelmi viszonyt kialakítani a dolgozókkal, illetve az éves bértárgyalásokkor is csak látszatmegbeszélések folytak a vezetőséggel.
– Rendszeresen találkozunk a szakszervezet képviselőivel, és vannak persze olyan esetek, amikor nem értünk egyet. Ebben a kérdéskörben is voltak olyan pontok, ahol sikerült megállapodnunk. A sztrájkbizottság egy nyomásgyakorlási eszköz volt. Taktika.
origo.hu
Esernyő nélkül ma kockázatos elindulni
