Ma tartják a halálbüntetés elleni harc világnapját, amely arra emlékeztet: a halálos ítélet a legalapvetőbb emberi jogot, az élethez való jogot sérti. Helyrehozhatatlan, s ugyankkor semmilyen rendszer nem képes kizárni, hogy valaki ártatlanul bűnhődjék. Magyarországon a halálbüntetést az Alkotmánybíróság állásfoglalása nyomán 1990-ben törölték el.
Ez a büntetési tétel nem oldja meg a bűnözés okozta gondokat – nyilatkozta lapunknak Kerezsi Klára kriminológus. Magyarországon évente körülbelül félmillió bűncselekmény válik ismertté, többségük vagyon- és mintegy 270 az életellenes. Az emberek legjobban attól félnek, hogy megölik őket, miközben sokkal nagyobb az esélye annak, hogy ellopják a pénztárcájukat, az autójukat, betörnek a lakásukba. Ha ez megtörténik, rosszul érzik magukat, és azonnal a jogszabályok szigorítását és az elkövetők fejét követelik. Az emberi ész számára felfoghatatlan tettek mindig voltak és lesznek is, de a halálbüntetés nem tartja vissza az elkövetőket. A gyilkosok olyan határt lépnek át, amit nem lenne szabad – fűzte hozzá a kriminológus. A hazai életellenes cselekmények többsége családban, ismerősök között történik, jellemzően kis összetűzések miatt. Az ok: nem tanulták meg a konfliktusaikat megoldani.
A közvélemény-kutatásokban szereplő „mit érdemel a gyilkos?” kérdésre általában kötél a válasz. Ám arra, hogy milyen büntetést kapjon az a tinédzser, aki megölte az apját, mert az 15 éven át verte, késsel kergette őt és az anyját, a felelet már nem annyira egyértelmű.
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország