Nem fertőzhetett a beteg marha

Minden a jogszabályoknak megfelelően történt azon a gyöngyösi vágóhídon, ahol a szakemberek még szeptember 11-én kiszűrték a szlovákiai Sunava egyik telepéről érkezett, hatéves, BSE-kóros szarvasmarhát – közölte lapunkkal Busák Károly, a Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatósági Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóságának vezetője. A főállatorvos kifejtette: aznap 29 szlovák marha érkezett a vágóhídra, ahol a 2001 óta érvényes előírásoknak megfelelően minden 30 hónaposnál idősebb állat agyvelejéből mintát vettek, majd elküldték az Országos Állat-egészségügyi Intézet diagnosztikai központjába. A húst és a belsőségeket az eredmény szeptember 13-i megérkeztéig hűtőházban helyezték el, további feldolgozásra kizárólag egészséges állatok kerülhetnek. Ebben az esetben megsemmisítették mind a fertőzött, mind pedig a feldolgozáskor előtte és utána következő két állatot. A BSE kimutatásakor azonnal értesítették az uniós és a szlovák szakhatóságokat, a Poprád közeli Sunava farmján 51 állatot leöltek. Busák Károly elmondta: a megyében eddig nem találkoztak ezzel a fertőzéssel, de ha előfordulna is, legális vágóhidakról semmiképp nem kerülhet ilyen hús a fogyasztókhoz. A BSE-kór időről időre felbukkan Európa-szerte: többek közt Angliában, Ausztriában, Szlovéniában és Svájcban is diagnosztizálták már, magyar állományból még nem került ki beteg állat. Ezt a veszélyes kórt a hazai szakemberek kiemelten kezelik, és folyamatosan vizsgálják a haszonállatokat, vadakat egyaránt. A szlovák húsimport korlátozásáról nem érkezett hír.
A kergemarhakórnak is nevezett fertőzés összefüggésbe hozható az embernél halálos kimenetelű Creutzfeld-Jakob-kórral, tavaly márciusban például egy makói férfi hunyt el Szegeden ebben a betegségben. Az MTI akkor hírül adta: hazánkban elszigetelten évente 10-15 ilyen eset fordul elő. A betegség emberről emberre nem terjed, felismerését azonban nehezíti, hogy akár húsz évig is lappanghat, majd rövid idő alatt halált okoz.