Novemberi ultimátum

Az úgynevezett Albán Nemzeti Hadsereg (ANA) azzal fenyegetőzik, hogy átveszi az ellenőrzést Észak-Koszovó felett, amely most gyakorlatilag szerb kézen van. Gafur Adili, az ANA szóvivője szerint a fegyveres szervezet erre a lépésre azért szánná rá magát, hogy megvédje az ottani albán lakosságot „nemcsak Lazar Cár Gárdájának, hanem a szerb rendőrségnek és a hadseregnek az állandó provokációitól is”. Az ANA egyébként november elsejét szabta határidőnek, szerinte addig kell intézkednie a KFOR-nak, az UNMIK-nak és a Koszovói Védelmi Hadtestnek a terület visszacsatolása érdekében. Azt követően már ő lép színre.
A koszovói nemzetközi erők feltehetőleg meggátolják az ANA-t, hogy incidenst provokáljon, mint ahogy az említett szerb gárdát sem engedték be Észak-Koszovóba. Belgrádban azonban úgy vélik, hogy a fenyegetéseket komolyan kell venni, mert „az albánok az idő múlásával mind idegesebbek”. Egyik szerb kormánypárti politikus szerint az észak-koszovói szerbség jól szervezett, s meg tudja magát védeni. Az ilyen kardcsörtető retorika lassanként már a diplomaták nyilatkozataiban is fellelhető, de az egyelőre diplomáciai eszközként használt figyelmeztetések is, hogy Koszovó függetlensége állandó feszültségforrássá válik, s abban a helyzetben már a konfliktus lehetőségét sem lehet kizárni.
Folytatódik közben a közvetlen tárgyalások újabb, brüsszeli kudarca utáni szerb diplomáciai offenzíva, amelynek Belgrádban egy kicsit felnagyított eredményeit időnként szinte lenullázza az Egyesült Államok megismételt állásfoglalása, hogy Koszovó státusának rendezése csakis a függetlenség lehet. Tom Casey amerikai külügyi szóvivő ilyen értelmű nyilatkozata kemény reagálásra késztette Vojiszlav Kostunica szerb kormányfőt. Nem kevesebbel vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy állásfoglalásával akadályozza a koszovói albánokat a kompromisszum elfogadásában. A kemény szerb bírálat azt a képtelenséget sugallja, hogy amerikai támogatás nélkül Pristina elfogadná a felkínált autonómiát – sutba dobva évtizedes harcát a függetlenségért. A kormányfői közlemény szerint az Egyesült Államok durva erőszak-politikát folytat, nyíltan Szerbia szétdarabolására törekedve.
Súlyos és veszélyes helyzetet teremtene, ha Koszovó egyoldalúan, az ENSZ és Belgrád beleegyezése nélkül kikiáltaná a függetlenségét – vélekedett a szerbiai államelnök. Megismételte azt a belgrádi érvet, amely szerint Koszovó függetlenné válása dominóhatást fejtene ki nemcsak a balkáni térségre, hanem Európa más, etnikai ellentétektől szabdalt körzetére is.
Az amerikai stratégiai kutatások intézetének egyik elemzője szerint Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása után az észak-koszovói szerbek is kihirdetnék elszakadásukat Koszovótól. Azt követően ki kinek sietne a segítségére? – teszi fel a kérdést az elemző, utalva a potenciális veszélyekre.