Önkormányzat éhkoppon

Nem veszik fel tiszteletdíjukat a Nógrád megyei Nemti község vezetői – a megtakarítást a jövőben pályázati önerőként használják fel. Valahogy pótolni kell az évről évre megnyirbált központi költségvetést, s a kilencszáz lakosú falu önkormányzata e kétségbeesett lépéssel másfél millió forinttal „gazdagodik”.

Likviditási problémái vannak a közel 80 millió forintos költségvetéssel gazdálkodó önkormányzatnak; már a falu óvodáját is a mostanában szükségszerű, úgynevezett mikrotérségi társulásban működtetik. A nemti tisztségviselők nemrégiben lemondtak juttatásaikról. A képviselői tiszteletdíjakból és a polgármesteri illetmény egy részéből évi 1,5 millió forintot takarítanak meg, s ezt a pénzt pályázati önerőként használják fel abban a reményben, hogy siker esetén az összeget megtízszerezhetik – nyilatkozta megkeresésünkre Erős Róbert polgármester.
A kistelepülések részére kiírt pályázatokon nagyobb eséllyel tudnak így majd szerepelni, s vidékfejlesztési forrásokra számítanak. A megtakarított összegből a civil szervezeteket is támogatni szeretnék, hogy pályázni tudjanak. A civil szervezetekre eső önerőt vagy annak egy részét az önkormányzat átvállalja, így a környezetvédelmi és faluvédő, a hagyományőrzéssel foglalkozó egyesület, valamint a nemrég alakult polgárőrség akár pályázati pénzekre is számíthat – tudtuk meg.
Jelenleg tizenkétezer forint az átlag tiszteletdíj, a bizottsági elnökségért további nyolcezer forint járt, a bizottsági tagok pedig alapilletményükön felül ötezer forintot kaptak. Megtudtuk, hogy Nemtiben a képviselők nagy része eddig is alig vett fel tiszteletdíjat, hiszen azt többnyire jótékonysági célra ajánlották fel. Azzal, hogy ilyen rendeletet hoztak, megszabadultak a tiszteletdíjak közterheitől is.
A polgármester döntésük még egy előnyére felhívta a figyelmet. Mivel a 2005-ös költségvetési évhez képest 2007-ben nominálértékben is másfél millió forinttal kevesebbet kap az önkormányzat, a település vezetése rákényszerült arra, hogy emelje a helyi adókat. Ez a jövőben az iparűzési és a kommunális adót érinti majd. A lakosság ennek nem fog örülni, de láthatják, hogy a képviselő-testület is mindent megtett azért, hogy a falu kedvezőbb helyzetbe kerüljön.
Nemti Nógrád megyében, a Zagyva jobb partján, Kisterenye (Bátonyterenye) és Nádújfalu között található. A falu nem szerepel a legfontosabb, Magyarországot bemutató kiadványokban. Egyéb látnivaló híján az utazó általában áthajt a településen. Gazdasági jelentőségét a századforduló környékétől felívelő barnakőszén-bányászat adta. A faluhoz tartozó Ilonabányán a környék egyik legelső kőszénbánya-társasága működött. A bányászat később tűz- és saválló agyag, valamint riolittufa kitermelésével bővült. Mára gyakorlatilag minden bányászati tevékenység megszűnt. A település, környezetének megfelelően, kettős gazdálkodású. A Zagyva felé nyúló jól művelhető, a talaj változatos mezőgazdasági terményeknek nyújt jó feltételeket, dombsági területei pedig az erdőgazdálkodásnak adnak helyet.
Mivel Budapestről az M3-as autópályán és a gyorsítósávokkal kiegészített 21-es úton egy óra alatt elérhető a település, az utóbbi években sok fővárosi vett itt ingatlant – mondja el a polgármester. Úgy vélte, hogy nekik ezt a folyamatot is minden eszközzel segíteniük kell. Több, jó konyhával rendelkező szállásadó is működik a településen: az egyik létrejöttéhez a Széchenyi-terv járult hozzá, s az önkormányzat a falubeliek közadakozásából létrehozott tájházat is igényesen alakítgatja. Az egyik szobában a bányászmúlt relikviáit láthatjuk, egy másikban a palóc viseletből kapunk ízelítőt. Az előző képviselő-testület olyan rendeletet is hozott, amely szerint a köz- és vagyonbiztonság miatt „minden lakóházat ki kell világítani”, s az utóbbi években számos helyen önerőből zöld területet alakítottak ki.
Jó lenne, ha a fejlődést az állam támogatná, vagy jól értelmezhető pályázati rendszert működtetne. Sajnos azonban sokszor irracionális feltételeket szabnak a pályázatok kiírói. Példaként a polgármester elmondta: nemrégiben komplex akadálymentesítésre pályázhattak volna, de a pályázatok megírása és az önerő gyakorlatilag többe került volna az önkormányzatnak, mintha saját erőből akadálymentesítették volna a legfontosabb középületeket.
Anyagi forrás most elsősorban a csapadékvíz-elvezetés megoldására kellene a faluban, mert egy-egy nagy esőzés után a fél települést elönti a víz – nyilatkozta a falu elöljárója. Nemtiben az idén kialakult sanyarú helyzet miatt nem tudtak támogatást adni a tanévkezdéshez, s anyagi okok, az önkormányzati ösztöndíjrész költségei miatt nem csatlakoztak a Bursa Hungarica ösztöndíjrendszerhez sem. A polgármester szerint félő, hogy az idősek hagyományosnak mondható karácsonyi csomagjára sem futja majd az idei költségvetésből.