Négy évre választják a médiatörvény szerint a Duna Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökeit, de megbízatásukat egy alkalommal, pályáztatás nélkül meghosszabbíthatják a médiumokat felügyelő kuratóriumok. Ennek menete a következő: a kuratóriumok élén álló, a parlamenti pártokat képviselő elnökség kétharmados többséggel ajánlást tesz a civil delegáltaknak, hogy a hivatalban lévő elnök folytathassa munkáját. A társadalmi kurátoroknak ezt ugyancsak kétharmados többséggel kell elfogadniuk ahhoz, hogy a hivatalban lévő elnök újabb négy évig posztján maradhasson.
Nos, ez az a helyzet, ami tegnap nem állt elő. A tízfős kuratóriumi elnökségben – amelyben fele-fele arányban ülnek a kormánypárti és ellenzéki képviselők – szokatlan egység mutatkozott: úgy döntöttek, hogy új pályázatot írnak ki.
A tévéelnök némiképp elébe ment az eseményeknek, ugyanis még a kuratóriumi elnökség döntését megelőzően levelet küldött a testület elnökének, Czeglédi Lászlónak. Ebben kifejtette: „A közszolgálati televíziózás, a verseny és a teljesítmény elkötelezettjeként egyetértek azzal, ha pályázaton méretnek meg azok a tervek, amelyek szolgálják, hogy a Magyar Televízió továbbra is eredményesen gazdálkodjon, és közszolgálati műsorszolgáltatóként meghatározó szereplő legyen a digitális korban.” Világos állásfoglalás: Rudi tehát nem jelentette be maradási szándékát. A kuratórium ellenzéki delegáltjai már korábban is világossá tették, hogy nem szimpatizálnak Rudival, a kormánypártiak idegeit pedig a nap-keltés műsorvezetőknek nemrégiben adott ultimátuma borzolta. A kuratóriumi elnökség múlt heti ülésén a tévéelnök már fölmérte esélyeit; akkor azt mondta az elnökségi tagoknak, ha még egy ciklust megszavaznak neki, akkor gondolkodási időt kér. Rudi ettől függetlenül – ami a poszton töltött időt illeti – sikeres tévéelnöknek számít: a médiatörvény hatálybalépése óta ő az egyetlen, akinek sikerülhet kitöltenie a mandátumát.
Rég nem volt ilyen sikeres felvételi
