Pénzbeszedés az új KRESZ

Aktuális és szükséges a kormány szándéka, hogy szigorítson a közlekedési jogszabályokon, ám az eddig ismert részletekből úgy tűnik: szakmailag átgondolatlan, kétséges eredménnyel kecsegtető, főként pénzbeszedésre koncentráló változtatásokról van szó – véli dr. Kozma Péter ügyvéd. Kifejtette, hogy milyen intézkedésekkel lehetne javítani a baleseti statisztikán.

Átlagsebességet mérnének jövőre az eddig csupán matrica-ellenőrző kamerák az autópályákon, ráadásul a gépjármű-tulajdonosokkal fizettetnék meg a gyorshajtásért kiszabott büntetést. Zéró toleranciát hirdetnek az ittas vezetőkkel szemben, felülvizsgálják a büntetőpontrendszert, a bírságok összegét pedig megtöbbszöröznék – tervezi többek közt a kormány. dr. Kozma Péter szakjogász egyedül a büntetőpontok szigorúbb kiszabását és az ittas vezetőkkel szembeni keményebb fellépést tartja jó ötletnek. A többi intézkedés szerinte újabb pénzbeszedési lehetőség. A fokozott kamerás ellenőrzést például kizárólag az autópályákra, gyorsforgalmi utakra terjesztenék ki. Holott a baleseteknek mindöszsze 10 százaléka történik itt, és ezeknek is csak harmadát okozza tényleges gyorshajtás. Kétségtelen azonban: kis költség- és élőmunka- ráfordítással nagyszámú, magas bírságot szabhatnak ki. A jogász úgy látja: az objektív felelősség elvének bevezetése szintén elsősorban a költségvetés hizlalását célozza. A tervekből úgy tűnik, a rendőrség végleg feladta azt, hogy a tényleges szabályszegőt büntesse meg. Beéri azzal, hogy a tulajdonost – akár ő vezetett, akár nem – pénzbüntetéssel sújtsa, bevételi oldalon tehát nyilván sikeres lesz az akció. Tekintettel azonban arra, hogy a büntetést nem az igazi „elkövető” kapja, szóba se jöhet az egyedül elrettentő jogosítványbevonás vagy büntetőpont kiszabása. Ráadásul a notórius szabálysértők továbbra is a közúton maradnak. Dr. Kozma Péter szerint a közlekedési morált az javítaná, ha a néhány kilométernyi autópályán alkalmazott statikus sebességmérés helyett a legveszélyesebb szakaszokon mozgó kamerás egységeket vetnének be. Egy autóba telepített kamera akár kilométereken át bizonyítékot szolgáltat a gyorshajtó, a szabálytalanul előző, a záróvonalat átlépő, az erőszakos, folyamatos balesetveszélyt okozó vezető ellen. Adatait nyomban rögzíthetik, így a kellő súlyú büntetés alól szinte lehetetlen menekülni. Ezáltal az egyre merészebb motorosok kiszűrhetők lennének, amire a kamerás rendszer képtelen. A mobil ellenőrzés további előnye, hogy nemcsak az abszolút, hanem az úgynevezett relatív gyorshajtás is bizonyíthatóvá válik. A rossz látási és útviszonyok között, gyalogátkelőhelyen 50-nel haladó autó ugyanis komolyabb veszélyt jelent, mint egy kihalt gyárnegyedben fényes nappal 70-nel közlekedő jármű.
Indokolt az ittas vezetők elleni szigorítás, de figyelemmel kellene lenni a kábítószer hatása alatt lévőkre is – véli dr. Kozma Péter, aki további ellentmondásra hívta fel a figyelmet. Ezen például fontos lenne változtatni. A büntető törvénykönyvben nevesített közlekedési bűncselekmények nagyobb része úgynevezett eredmény-bűncselekmény. Elkövetésükhöz tehát valamilyen hátrányos következménynek is elő kell állni. A jogalkalmazásban és elsősorban a rendőrségi bírságolási gyakorlatban azonban aránytalanság mutatkozik a csak veszélyeztető és az eredményt is előidéző esetek között. A közúti ellenőrzésen ért legenyhébben ittas vezető büntetése általában nagyságrendekkel súlyosabb, mint a milliós károkat okozó, a vezetők és utasok életét közvetlenül veszélyeztető, balesetet okozó vezetőé. Előbbi komoly pénzbüntetés mellett rövidebb-hosszabb jogosítványbevonásra számíthat. A balesetet előidézője viszont szinte mindig megússza figyelmeztetéssel, esetleg helyszíni bírsággal, ha egyáltalán hívnak rendőrt. Az ügyvéd szerint szigorítani kellene az ő büntetésüket. Ma ugyanis úgy tűnik, minden anyagi vagy jogi következmény nélkül lehet évente akár többször is súlyos balesetet okozni. A büntetőpontrendszer is alkalmas lehet az arányok javítására, s ennek rendszere is sürgős felülvizsgálatra szorul – mondta dr. Kozma Péter.