Sok pozíció, kevés eredmény

Romániai felmérések szerint ha most lennének a választások, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem érné el az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Az előrejelzés nem túl biztató az MSZP és az SZDSZ által támogatott RMDSZ számára öt héttel az EP-megméretés előtt. Markó Béla RMDSZ-elnököt a szövetség állapotáról kérdeztük.

Nem ért egyet az RMDSZ vezetője azokkal a magyar, illetve román sajtóban megjelent elemzésekkel, amelyek szerint a szövetség mélypontra került, vesztett népszerűségéből, eltávolodott a szavazóbázisától, és hibát hibára halmoz a román belpolitikában. „Bizonyos értelemben egy nagyon jó periódusát éli az RMDSZ. Soha nem rendelkeztünk ekkora befolyással Bukarestben, nagyon fontos tárcákat vezetünk, s ma már nem csak a minisztériumokban, hanem számos kormányzati intézményben, kormánynak alárendelt hivatalban magyarok vannak felelős tisztségben. Ez lassan-lassan visszahat az erdélyi magyarság életére” – hangsúlyozta Markó, aki ugyanakkor önelégültséget vél felfedezni egyik-másik RMDSZ-es vezetőben. A politikus nem tagadta azt sem, hogy van bizonyos fajta eltávolodás a magyar közösségtől. Ennek okát részben a kormányzati pozíciónak is tulajdonítja, hiszen – mint mondta – a kormányzati intézkedések nem mindig tetszenek a közvéleménynek. Az RMDSZ elnöke szerint az egész térség problémája a populizmus felerősödése, mellyel a szövetség nem tudott lépést tartani.
Lapunk arra emlékeztette Markó Bélát, hogy a kisebbségi törvényt nem sikerült keresztülvinni a román parlamenten, a Bolyai-egyetem ügyében sem történt előrelépés, s a székelyföldi autonómia kérdésében sincs elmozdulás. „Az egyéni jogok tekintetében nagyot léptünk előre, egy komoly jogi keretet tudtunk kialakítani az utóbbi években, bár az anyanyelvi oktatásban vannak még kiiktatandó diszkriminatív rendelkezések. Új oktatási intézmények sorát hoztuk létre, új, önálló magyar középiskolák nyíltak Brassóban, Aradon, Nagybányán, Máramarosszigeten, Déván, Maroshévizen. Ami viszont a kollektív jogokat illeti, ott elakadtunk. Ez egy újabb határkő. Itt tulajdonképpen az autonómia kérdéséről van szó. Egy önálló állami magyar egyetem is a közösség autonómiájának fontos bizonyítéka lehet” – fogalmazott a politikus, aki szerint ezekben a kérdésekben a jelenlegi kormánnyal sem sikerült dűlőre jutni. Markó ugyanakkor úgy véli, előrelépés történt az erdélyi fejlesztések ügyében, ami – így az épülő autópálya – pozitív kihatással van a magyar közösség.
Megkérdeztük az RMDSZ elnökétől, nem az-e a fő probléma, hogy a román politikai szereplők tisztában vannak a szövetség ragaszkodásával a kormányzati szerepvállaláshoz, így tudják: akkor sem távoznak a kabinetből, ha teljesítetlenül maradnak céljaik? „Ha csak a kisebbségjogi kérdéseket nézzük, akkor nyugodtan vehetnénk a kalapunkat, és mehetnénk ellenzékbe. Jelenleg az tart minket ebben a kormányban, hogy a fejlesztési kérdésekre – legyen szó az oktatási beruházásokról vagy infrastrukturális fejlesztésekről –, komoly befolyásunk van és ez érzékelhető a helyi magyar közösségek életében” – érvelt Markó.
Mint ismeretes, az RMDSZ által delegált volt informatikai miniszter, Nagy Zsolt ellen ügyészi vizsgálat folyik. Az azóta lemondott tárcavezetőt – aki sokáig a szövetség európai parlamenti listáját is vezette – azzal gyanúsítják, hogy Sztamen Sztancsev bolgár üzletemberen keresztül juttatott bizalmas információkat egy nemzetközi tanácsadócégnek, amely így jogosulatlan előnyhöz jutott a romániai privatizációban. Markó Béla ezzel kapcsolatban elmondta: bár nagy csinnadrattával indították el az eljárást, a dolog most már nem sürgős az ügyészségnek. Az RMDSZ elnöke úgy véli, ezek az eljárások kampányfüggőek, így jelenleg, az európai parlamenti választások előtt ismét jelzések vannak különböző politikusok elleni eljárások felújítására. Markó szerint Nagy Zsolt azért lépett vissza az EP-listáról, mert nem akart az RMDSZ ellen támadási felületet nyújtani.
A magyar szövetség az utóbbi években több alkalommal az Európai Néppárt (EPP) álláspontjával homlokegyenest ellenkező politikai döntést hozott. Így például 2000 és 2004 között parlamenti támogatást nyújtott a román kommunista utódpártnak, a 2004-es elnökválasztáson a szociáldemokrata Adrian Nastasét támogatta a jobbközép Traian Basescuval szemben, néhány hónappal ezelőtt ismét az EPP bizalmát élvező Basescu ellen fordult az államfő felfüggesztéséről szóló népszavazáson, jelenleg pedig a korrupciós botrányok által sújtott liberálisokkal van koalícióban. Felvetettük, ezek a lépések nem keltenek-e bizalmatlanságot a néppártban az RMDSZ iránt? Markó azt mondta: addig, amíg Németországban nagykoalíció működik a jobboldal és baloldal között, senki sem vitathatja, hogy kialakulhatnak olyan politikai helyzetek, amikor szükséges az együttműködés az eltérő ideológiákat képviselő pártok között.