Az uniós támogatások se nem egy távoli brüsszeli ültetvényen teremnek, se nem valamiféle uniós központi bank ontja magából gombnyomásra az eurót – ad szakszerű felvilágosítást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kiadásában megjelent pályázati tájékoztató az európai pályázati rendszerről, amelyet most érdemes még egyszer átolvasni. Eddig ugyanis mindöszsze 21, az idén kiírt pályázat zárult le az NFÜ szerint, míg a lebonyolítást intéző MAG Zrt.-től azt az információt kaptuk, hogy mostanáig 600 pályázóval kötöttek szerződést. Az idén kiírt első pályázatok szerződéseit a nyáron kezdték megkötni, a számlákat így csak szeptember közepétől lehet beadni, kifizetésük a papírforma szerint a beadástól számítva még két hónapot vesz igénybe. Miután az EU csak utólag fizeti ki a nyertes vállalkozók számláit, ezért a legszemfülesebbek is csak év végén juthatnak a minimum 70 százalékos önerővel vállalt pénzeikhez. A MAG Zrt.-től lapunk azt a felvilágosítást kapta, hogy a 2007-ben kiírt Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) pályázataira vonatkozó kifizetések az egymilliárd forintot érhetik el év végéig. Az ÚMFT első kifizetései azon gazdaságfejlesztési pályázatokat érintik, amelyek kisebb összegekről – 1–10 millió forint – szólnak, és ahol a magas önrész mellett három éven keresztül évi 10-15 százalékos árbevétel-növekedést is kell garantálniuk a vállalkozóknak, ellenkező esetben büntetőkamatostul kell visszaadniuk a kiutalt forrást. A szokatlanul kemény feltételeket a kiírás előtti napokban még meg is nehezítették, kivívva a szakmai szervezetek erős kritikáját. Nem véletlen, hogy több pályázat esetében a beadási dátumot is meg kellett hosszabbítani az érdeklődés hiánya miatt. – Az eddig lezárt 21 pályázat mögött 70 milliárd forintos támogatási igény áll – tudtuk meg az NFÜ-től, a szerződéskötések, a projektek megvalósítása, a számlák benyújtása, az elbírálások határideje és a kifizetésekre kalkulált idő miatt azonban ennek oroszlánrészét csak jóval később fizetik ki, holott a Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter által felügyelt NFÜ honlapja és a kormányzati propaganda szerint 2007 és 2013 között évi mintegy ezermilliárdos uniós forrással kalkulálhatunk.
Pályázati szakértők szerint a hazai kis- és középvállalkozói szektor (kkv) csalódását fokozza, hogy a gazdaságfejlesztési pályázatok októberben kihirdetett nyertesei közül csak szűk egyharmad részt képviselnek. Ez azt is jelzi, hogy a kemény feltételeknek csak az amúgy is tőkeerősebb cégek tudtak eleget tenni. Az év elején több száz millió forintos reklámmal beharangozott uniós pályázatokhoz fűzött elvárások és a realitások közötti különbségre világít rá a K&H Bank legfrissebb konjunktúraindexe is. Az elemzés szerint ugyanis a kisebb – főleg kereskedelmi és szolgáltató – vállalkozások feltűnően pesszimisták az uniós források tekintetében.
A brüsszeli pénzeső eltúlzásának veszélyére korábban már több szakember is felhívta a figyelmet. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy júniusi konferencián figyelmeztetett: hiba eltúlozni az EU-alapok jelentőségét, a Magyar Fejlesztési Bank fórumán pedig arra is felhívta a figyelmet, ne fordítsuk a támogatásokat a hazai deficit finanszírozására. Karvalits Ferenc, a jegybank alelnöke október elején egyenesen úgy fogalmazott: nem szabad túlzott reményeket fűzni az uniós pénzekhez.
Új program indul. A kormány új gazdaságfejlesztő programot fogadott el, az Új Magyarország vállalkozói program a kkv-szektor fejlődését segíti a következő hat évben – jelentette be Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter tegnap. Az első nagy összegű, 22 millió forintot meghaladó uniós pályázat nyertesét bemutató sajtótájékoztatón a miniszter elmondta, hogy a program négy fő célt fogalmaz meg: a szabályozási környezet javítását, a finanszírozási források bővítését, illetve a vállalati tudás és az infrastruktúra fejlesztését. (MTI)
autóipar
Drasztikus lépésre készül a német autóipari nagyágyú, Magyarország jól járhat vele
