Üzent az Ipolyság: „Akarjuk a vasutat!”

Társadalmi egyeztetésre hívta az Észak-magyarországi Regionális Közlekedésszervezési Iroda a Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalon fekvő települések polgármestereit. A szécsényi városházán összegyűlt több száz fős tömeg egyértelmű üzenetet küldött a gazdasági minisztériumnak: ragaszkodnak a vasúthoz.

Velkei Tamás
2007. 10. 28. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

December 9-től a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium huszonkét szárnyvonalon szüntetné meg a személyszállítást. Bár már több fórumon elhangzott a kérdés, ám mindeddig nem derült ki, a MÁV-nak mennyi pénzébe került a márciusban bezárt vonalak őrzése, az ellopott biztosítóberendezések pótlása, továbbá milyen megtakarítások mutathatók ki a vasútcég gazdálkodásában. Erre szerettünk volna választ kapni mi is Singlár Zsolttól, az Észak-magyarországi Regionális Közlekedésszervezési Iroda irodavezetőjétől, de ahogy a minap a tárca, ugyanúgy Singlár is elhárította a válaszadást, mondván, „erről nem nyilatkozhat”.
A megszüntetni kívánt mellékvonalak közé tartozik a Balassagyarmat–Szécsény–Ipolytarnóc-szakasz is, amely – most még – egészen a felvidéki Losoncig szállítja az utasokat. Most, hogy EU-s milliárdok állnak rendelkezésre a vasútfejlesztésre, a térség értetlenül áll a tény előtt: a kormány miért sorvasztja el a vasutat. Singlár Zsolt hangsúlyozta: a Regionális Közlekedésszervezési Iroda nem a vonatpótlásra, hanem az integrált közlekedés biztosítására törekszik. Ennek alátámasztásaként megemlítette, felméréseik szerint a környék lakói jobban kedvelik a buszközlekedést.
Bejelentette még, hogy a szaktárca tervei szerint a Nagykürtös–Losonc vonal üzemeltetése a jövőben Szlovákiához kerül. Ez utóbbi kijelentése olaj volt a tűzre. Az egyeztetésre érkezettek felháborodással fogadták a hírt, miszerint északi szomszédunknak inkább megéri üzemeltetni a szakaszt, mint Magyarországnak. Balassagyarmat polgármestere, Medvácz Lajos emlékeztetett: 1919-ben a gyarmati vasutasok életük árán védték meg a stratégiailag fontos szakaszt a cseh légióktól. – Most pedig önként adjuk át Szlovákiának a vonalat? – kérdezte a politikus hangos éljenzés közepette. Majd Szabó Tibor, Ipolytarnóc első embere buzdítására a jelenlévők háromszor kiáltották egyszerre: „Akarjuk a vasutat!”
Alátámasztásul számtalan érvet sorakoztattak fel az egybegyűltek. Ezek közé tartozik a környék dolgozóinak munkába, a régió diákjainak iskolába jutási lehetősége, a térség cigány lakosságának utazási szokása. Aggodalmukat fejezték ki a felszólalók amiatt is, mi lesz vonat híján a kitörési pontként megjelölt turizmussal. Hiszen busszal csak körülményesen lehet majd megközelíteni az ipolytarnóci világhírű ősmaradvány természetvédelmi területet és a litkei tábort. Egyöntetű vélemény volt az is, hogy idővel a leépített mellékvonalak nélkül a fővonalak is elsorvadnak. Borenszki Ervin MSZP-s országgyűlési képviselő szerint a magyar államnak ki kellene végre mondania, mit jelent és mennyit ér neki a közszolgáltatás.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.