A híd túl messze van

Lezárhatják hídjainkat a tüntetők, kordonnal zárhatják le őket a rendőrök, felállványozhatják a metróépítők, egyre megy: Budapest már rég nem a hidak városa. A város közlekedését ma már a tervezett, de mégsem épülő műtárgyak hiánya határozza meg: Óbudán és Csepelen hatalmas területek fejlesztése állhat le, a főváros évtizedekre átjárhatatlannak bizonyul.

2007. 11. 19. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az állami beruházásban 1995-ben átadott Lágymányosi kivételével nem épült új híd Magyarország fővárosában tizenöt éve. Ezt több mint két éve írtuk le a Magyar Nemzet hasábjain, és a már azóta készülő, az M0-s körgyűrű dunai átvezetőjeként Megyeri hídnak nevezett létesítményt leszámítva, megállapíthatjuk: a nagy fogadkozások ellenére azóta sem sok minden változott.
Az új Duna-hidak építésének legfőbb alapja, a parlament által 2003-ban elfogadott országos területrendezési tervről szóló törvény és a főváros 2000-es fejlesztési terve négy dunai átkelő létesítését irányozta elő: az M0-s autóút északi hídját, az aquincumi hidat, a Galvani úti hidat és az albertfalvai hidat – vázolta a máig érvényes elméleti helyzetet Ikvai-Szabó Imre SZDSZ-es főpolgármester-helyettes, aki 2005 márciusától tölti be ezt a pozíciót. A főpolgármester-helyettes korábbi prognózisa az M0-s híd megépülését 2007-re, az Óbudát Újpesttel összekötő aquincumiét 2010-re, a Csepel-sziget közlekedését megoldó, Dél-Pestet és Dél-Budát összekötő hidakat pedig előreláthatólag 2013-ra jelezte. Mint mondta, a fő kérdés, hogy a jövőben a kormányok befektetnek-e Budapestbe, vagy sem – bár a főváros elsődleges felelőssége a szabályozási tervek elkészítése. Ehhez képest Ikvai-Szabó nemrég elismerte: a 60 milliárdos beruházásra, az aquincumi híd építésére nincs pénz annak ellenére, hogy a fővárosi Podmaniczky-program fő elemeként szerepel a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Demszky Gábor Budapest-szerződése alapján a kormányprogramban, s az MSZP és az SZDSZ fővárosi koalíciós megállapodásában is. A tizenhét éve hivatalában lévő főpolgármester ezzel eljátszotta annak az esélyét, hogy 2010-ig tartó mandátuma végéig egyetlen hidat is felépítsen, ugyanis az M0-s állami beruházásban készül. Az Antall-kormány által felépíttetett Lágymányosi hidat Demszky csak felavatta, a fejlesztést az állam végezte el.
Az M0-s híd esetében egyértelmű, hogy az a semmibe vezet majd, ha a tervezett budakalászi lehajtó kialakítása után nem kötik össze a 11-es és a 10-es főutat. A főpolgármester tavalyi kampányában személyesen Tarlós Istvánt, a Fidesz fővárosi frakciójának mai vezetőjét, a III. kerület volt polgármesterét tette felelőssé, hogy nem készült el a fenti út nyomvonala, pedig Óbuda és Békásmegyer képviselő-testülete egységesen kiállt a lakosság érdekeit figyelembe vevő változat mellett. A gazdasági tárca akkor hét tervet is benyújtott, azonban valamennyi érintette volna a lakott területeket.
A III. kerületi képviselő-testület tavasszal a kormánypárti képviselők szavazataival támogatta azt az új nyomvonaljavaslatot, amely alagútban vezetné el a gépjárműforgalmat a budai régióban. Szakemberek szerint azonban ennek építése 2014 előtt nem kezdődhet meg. Bús Balázs óbudai polgármester és újpesti kollégája, Derce Tamás a közelmúltban az aquincumi híd hiányára is felhívta a figyelmet: az M0-s körgyűrű elsősorban Budapest teherszállító forgalmát enyhíti majd, a városi közlekedés gondjaira nem ad megoldást, különös tekintettel a pesti oldalon addig megvalósíthatatlan körvasút melletti körútra. A polgármesterek szerint a kormánynak és a fővárosnak a MÁV-val kellett volna asztalhoz ülnie, hogy az északi vasúti híd felújítása mellett – uniós támogatással – megépülhessen az aquincumi híd is. Az EU közúti híd építését önmagában nem támogatja, csak ha van kötött pályás közlekedési kapcsolat is. Ma már a fővárosi illetékesek sem hisznek abban, hogy az északi M0-s, azaz megyeri hídon kívül épülhet új dunai átkelő Budapesten belátható időn belül. A fővárosi önkormányzat nyolc közúti hidat működtet, amelyből öt a Belvároson halad át, egy pedig az észak–déli forgalmat áteresztő, jelenleg az egyetlen M0-s Duna-híd.
Hagyó Miklós MSZP-s főpolgármester-helyettes irodájának tájékoztatása szerint a város vezetői a meglévő hidak felújítására összpontosítanak. Ebből jelenleg annyi látható, hogy a Szabadság hidat a nyáron – az eredeti tervekhez képest – sok hónapos késéssel lezárták, felállványozták, és a négyes metró beruházásának keretéből felújítják. A hivatalos dokumentumok szerint 2009-ig tartó munkálatok költsége több mint ötmilliárd forint. „A Podmaniczky-program középtávú fejlesztései egy élhetőbb, átjárhatóbb és szolidárisabb Budapestet vetítenek előre” – áll a városházi öszszeállításban, amely kifejezetten sikeresnek tartja a főváros három éve tartó út- és hídfelújítási akcióját, amelyet még Medgyessy Péter miniszterelnök ígért meg Demszky Gábornak azzal a felkiáltással, hogy az állam „minden egyes fővárosi forinthoz ugyanannyit ad majd”. Nemrég a főpolgármester elismerte, hogy az ígéret eddig nem valósult meg, sőt az idén az állam a Gyurcsány Ferenc által beígért hétmilliárd forint helyett csupán 2,1 milliárdot adott a fővárosnak út- és hídfelújításra, így az idei 156 kilométernyi aszfaltozás tervét csaknem a harmadával csökkentették. Ezzel együtt a Főpolgármesteri Hivatal összesítése sikernek tartja, hogy 2005-ben 12, 2006-ban három felüljáró újult meg, megkezdődött a Szabadság híd már említett felújítása, új aszfaltburkolatot kapott az 1950-ben épült Árpád híd. Egyik legforgalmasabb dunai átkelőnk szenvedi el a legnagyobb terhelést, naponta több mint százezren kelnek át rajta. Felújítását ezért szakaszolták, a járdát, illetve a bicikliutat két éve építették át. Vajda Pál korábbi MSZP-s főpolgármester-helyettes 2005-ben azt mondta, hogy az 1-es villamos sínpályája alatti szigetelés tönkrement, most viszont csak annyit tudtunk meg, hogy a legközelebbi részleges felújítási munka egy dilatáció cseréje lesz majd, amelyre a következő fél évben kerülhet sor.
A legkritikusabb állapotban a Margit híd van, amelyről a városházán azt közölték: tatarozását „az M0-s északi híd átadását követően lehet megkezdeni, mivel a város közlekedése szempontjából kiemelkedő jelentőségű híd lezárása miatti forgalomkiesés így kisebb fennakadást okoz a budapesti közlekedésben. A Margit híd felújításának előkészítése, tervezése jelenleg tart, az engedélyezési tervek készítése folyamatban van, a kivitelezésre 2008 végén, illetve 2009 elején lehet számítani.”
A Margit hídról augusztusban betondarabok hullottak a rakpartra. A szerkezetet a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. emberei átvizsgálták, majd megállapították, hogy „a híd valóban felújításra szorul, de szerkezetileg stabil, a vasbeton pálya szorul helyenként alátámasztásra. Nincs balesetveszély.” Ugyanakkor ha átsétálunk egyik partról a másikra, láthatjuk, mit tett a korrózió. Az úgynevezett mederhidat második világháborús felrobbantása után 1947–48-ban építették újjá, 1978-ban újították fel utoljára, és 2001-ben, hat évvel ezelőtt lejárt a műtárgy ciklusideje. Tavaly ugyan megerősítették a járda melletti korlátokat, ugyanakkor nagy riadalmat keltett a Combino villamosok próbajáratán tapasztalt oszlopdőlés. Volt szakember, aki attól tartott, hogy a pályalemezek korróziója miatt leszakadhat a híd.
Ezt az illetékesek azóta is cáfolják, bár az autósok és a villamoson, buszon utazók közül ma is sokan félnek. A Margit híd felújításának becsült költsége 12 milliárd forint, és a főváros csak hosszú távú, hétéves tervében szerepelteti annak „fedezetét”. A tényleges munkában azonban a kormány segítségére és uniós támogatásra is számítanak. Információnk szerint az esetleges pályázatról még novemberben dönthet a kabinet. A fővárosi városüzemeltetési bizottság korábban elfogadta a rekonstrukciós tanulmánytervet, és ha lesz rá pénz, észak felé kibővül a híd: a Margitsziget felőli oldalon kétirányú bicikliutat építenek, amelyeket bekötnek a már meglévő kerékpárút-hálózatba, a hídfőknél megszűnnek az aluljárók, helyettük zebra lesz, a kanyarban kiigazítják az íveket, hogy szélesebb legyen az út.
– A többi híd megfelelő állapotban van, ezen kívül már nem készülünk egyik híd tartós lezárására sem – szögezték le a városháza illetékesei, akik szerint a hidak acélszerkezeteinek mázolására nyolc-tíz évenként, statikai beavatkozásra pedig 30-40 évenként van szükség.
A szűkszavú megállapításnak némileg ellentmond Vajda Pál volt főpolgármester-helyettes két évvel korábbi tájékoztatása.
– A távlati tervek szerint leparancsolnák az autókat a Lánchídról, ami nyaranta hétvégenként jelenleg is megtörténik, ám a forgalom előli végleges lezárás egyelőre nem lehetséges. Az idén fővizsgálatot tartanak a hídon, vélhetően 2007-ben csak felületvédelemre lesz szükség. Ugyanebben az évben rekonstruálnák az Erzsébet híd pesti feljáróját, míg a Petőfi híd alsó pályaszerkezetének felújításával csak 2010-ben számolnak. A tízéves Lágymányosi híd műszaki állapotának felülvizsgálata szintén öt év múlva várható – hangsúlyozta akkor Vajda Pál, aki azt állította, hogy a budapesti hidakra a következő hat-nyolc évben – a működtetési költségeken túl – legalább 15 milliárd forintot kell fordítani.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.