Idén egyre fontosabb lett a fogyasztóknak a kiszemelt áruféleség hazai eredete, mert szerintük a rövid szállítási idő miatt az biztosítja a frissességet, csakúgy, mint a jó minőséget – állítja a GfK Hungária piackutató vállalat étkezési szokásokat felmérő legfrissebb kutatása.
Élelmiszer-vásárláskor tehát a hazai vásárlók figyelnek az áruk eredetére, sőt a korábbiaknál tudatosabban keresik a magyar származású portékát. Előnyben vannak tehát gazdaságunk termékei, a kereskedelemben mégis gyakorta jelenik meg az a dilemma, mi is számít ma magyar terméknek. Szakértők szerint a valódi, legtisztább magyar termék az, amely magyar tulajdonú hazai gyárban, magyar munkaerő által, kizárólag honi alapanyagból készül, s még a neve, márkája is jellegzetesen magyar hangzású.
A mezőgazdasági termékeknél talán könnyű a kérdés, mert a vásárló jellemzően azt tartja magyarnak, amit az anyaföld megtermel: úgymint szegedi paprika, szabolcsi alma vagy makói hagyma. De magyar termék kikerülhet az élelmiszeripar, esetleg a vegyipar és ritkán a műszaki cikkek köréből is. S léteznek olyan márkák is, amelyeket szintén magunkénak vallunk, mint például a pöttyös Túró Rudit vagy a Baba sampont, netán az Orion televíziót.
A legnagyobb probléma, hogy a vásárló nehezen tudja beazonosítani a termékeket, így a magyar márkák gyakran csak a fogyasztó fejében léteznek – derül ki a GfK és a Magyar Termék Kht. kutatásából. Eszerint a „tiszta” magyar termék meglehetősen ritka, az emberek csak a hungaricumokat tartják igazán annak. Mindemellett a külföldi tulajdonú cégek „magyar” termékeit is sokan – információk híján – magyarnak tekintik (pl. tradicionális, régi magyar márkák esetén). A hazai termék ma már tehát nehezen felismerhető, hiszen a gyár helye sem garancia a tulajdonos nemzetiségére vonatkozóan, ráadásul a kutatás azt állapítja meg, hogy a „Magyar Termék” logó is háttérbe szorul a csomagoláson, amelyen ma már az egységes szabályok szerint a termék származási helyeként az Európai Uniót tüntetik fel. Végül pedig egy nagyon erős, vásárlókra ható tényező is kiderül a kutatásból: a magyar terméket csak addig vásárolják meg az emberek, amíg az gazdaságilag megéri. Vagyis, amint az ár és érték aránya nem megfelelő, sokan lemondanak róla. A multinacionális áruházláncok piaci térhódítása is felszínre hozta napjainkban a magyar termék kérdéskörét, hiszen a jellemzően széles és az önálló kis boltoknál olcsóbb árukínálatukban manapság nagyítóval kell keresni a tradicionálisan hazai árucikkeket. Ráadásul a más országokban is áruházakat működtető láncok valamennyi üzletükben globális árukínálattal rendelkeznek, a polcokon egységesen megtalálhatók a külföldről importált portékák. A lapunk által megkérdezett két piacvezető multiáruházlánc vezetői szerint ma már nincs akkora jelentősége annak, hogy mi a magyar termék.
– Nem egészen értelmezhető a besorolás, és az Európai Unióban ennek nincs is sok értelme – nyilatkozta lapunknak korábban Hardy Mihály, a Tesco szóvivője. – Mit tartunk magyar terméknek? – reagált kérdésünkre kérdéssel az Auchan vezérigazgatója. Jean Paul Filliat osztja a versenytárs azon véleményét, miszerint a kérdés könynyű, ám a fentiek nyomán mégis nehezen megválaszolható. Talán emiatt nem is tudta pontosan meghatározni egyik áruházlánc képviselője sem, hány magyar terméket kínálnak a polcokon.
Hazait a kosárba! A legtöbb boltban nincs külön polca a magyar termékeknek, így nehezebb felismerni a honi árut. Létezik azonban néhány megkülönböztető jelölés, ami segíthet a választásban.
A 2006-ban tizenhárom hazai cég által alapított Magyar Termék Kht. emblémáját azon gyártók termékei viselik, amelyek az átlagosnál jobb minőségűek, és a honi forgalmazás előtt nem kerültek külföldi polcokra. A logót (melyen piros-zöld mezőben fehér kéz tart fehér árut) nem adják az üzletláncok saját márkás termékeire, s az úgynevezett első áras, alacsony minőségű árucikkre. Szintén kizáró ok, ha az árut külföldön fejlesztették ki.
A Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz kötődő Agrármarketing Centrum Kht. működteti. Jelenleg több mint 300 termék jogosult a védjegy viselésére. A Magor mozgalom négy éve indult útjára a magyar kis- és középtermelők védelmére. A Magor-logó abban különbözik a többitől, hogy csak és kizárólag 100 százalékosan magyar termékek kaphatják meg. A Magor-termékeket nem adják el a nagy áruházaknak, jelenleg csak a mozgalom saját üzleteiben kaphatók.
A Magyar Árukért Szövetség által összegyűjtött kiváló magyar élelmiszerekhez pedig a szövetség mintaboltjában, a Magyar Áruk Házában lehet hozzájutni.
A Hungaricum Club az elit alakulat. 1999-ben alakult meg a nagy hagyománnyal és nemzetközi elismertséggel rendelkező márkáink képviselőinek összefogásával. A különleges, számozott csomagolású termékek azonban leginkább külföldön, illetve protokolláris környezetben cserélnek gazdát – írja a Tudatos Vásárló elnevezésű fogyasztóvédő mozgalom honlapja.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter újabb árulót talált!
