Magyarországon már rég nem a kisvállalkozó befolyásolja saját eredményeit, hanem „üzlettársa”, az állam, amely olyan szigorú feltételeket szab a működésre, és olyan komolyan sarcolja a bevételeket, hogy egyre lehetetlenebb helyzetben van az ágazat – közölte lapunkkal a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Háber Tamás hangsúlyozta: a vendéglátósok bevételeinek hetven százalékát ma már a költségvetési elvonások viszik el. Több mint 56 ezer vendéglátóüzlet van ma Magyarországon. Tavaly volt először, hogy több vendéglő húzta le a rolót, mint amennyi újonnan megnyílt. Úgy tűnik, mára még többen vannak csődközelben, közülük viszont sokan korábbi vállalásaik, például a felvett és még futó hitelek miatt mégsem adhatják vissza idejekorán az ipart.
A statisztikák szerint – az inflációt is figyelembe véve – egyre csökken az éttermek forgalma, amelyen ugyanakkor túl széles piac osztozik, s az ingatlanbefektetés még mindig jó üzletnek számít a szektorban – magyarázta Háber Tamás. – A befektetők többsége bérbe adja a vendéglőt, a lényeg, hogy szinten maradjanak a költségek. Az, hogy az épületben működtetett üzlet hogy megy, már nem a befektető gondja. Különben is, a hagyományos magyar vendéglátás mára leértékelődött, mert nem tudjuk felvenni a versenyt a szendvicsgyártó világcégekkel a hazai kisbefektetőt védő törvények és állami támogatás nélkül – tette hozzá. Szerinte ugyanis a támogatások rendszere aránytalanul szűkmarkú a vendéglátás által befizetett adóforintokhoz képest, és az európai uniós pénzek turizmusfejlesztésre szánt kiírásaiból is kimarad a vendéglátószakma. Igaz, hogy a mára gazdaságilag ellehetetlenített vállalkozások amúgy sem tudnák vállalni az általában elvárt, hatvan százalék körüli önrészt és az utólagos kifizetést – jegyezte meg.
A megszorítások óta a forgalomcsökkenés mára harminc százalék körüli lett országosan, a létszámleépítések már most meghaladják a húsz százalékot, miközben a vendéglátóipar igényli leginkább az élőmunkát. Mivel a magyar vállalkozások többsége már felélte tartalékait, a bevétel viszont csökken, így sokan kénytelenek a munkaerőn spórolni. Mindez viszont adó- és járulékkiesést jelent az államnak is. Az ipartestület már korábban kiszámolta, hogy ha egy közepes kategóriájú, vendéglátó kisvállalkozó valamennyi, 26-30 féle jogcímen elvárt kötelezettségét teljesíti, akkor száz forint bevételből nemhogy nyeresége, hanem hét forint vesztesége támad. – A jelenlegi környezetben a szürke- és feketegazdaság csak erősödik, amibe a vállalkozók egyszerűen belekényszerülnek – közölte Háber.
A fogyasztóvédelmi ellenőrzések statisztikái szintén borzasztók, legutóbb ugyanis az esetek 78 százalékánál szabtak ki bírságot. Ez viszont Háber szerint nem a szakma szégyene, hanem a jogszabályoké. Sokszor csupán feltételezett szabálytalanság esetén is kiszabnak bírságot – tette hozzá. Szerinte az előírások nem megfelelők, ami az ágazati irányítás hiányosságait is tükrözi. Mert amíg a vendéglátás a gazdasági tárca egyik főosztálya alá tartozik, addig a turizmust az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium felügyeli, a káosz így a szabályozásban is meglátszik. Amíg viszont nincs egységes, hozzáértő irányítás, csak elvonás, piacélénkítés nélkül, addig a kormány által húzóágazatként számon tartott turizmus, vele együtt a vendéglátás sem lesz gazdaságunk büszkesége.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
