Egyes elemzők szerint a magyar GDP akár harminc százalékát érheti el a szürke- és feketegazdaság mértéke, ami nagyjából 6600 milliárd forintot jelent. Az ebből elmaradó befizetések jellemzően az építőiparban, a mezőgazdaságban, a vendéglátásban, a csempészetben és a kereskedelemben maradnak. Az illegális árucsere tizenöt-húsz százalékot tesz ki gazdaságunkban, miközben ez az adat az unióban tíz százalék – hangzott el a minap egy kereskedelmi konferencián. A Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) képviselői kijelentették: lényeges, hogy a kormányzat is belássa, hatékonyabb lépéseket kell tennie a feketekereskedelem ellen. Mert nem csupán a legálisan bejelentett, könnyen megtalálható cégeket kell ellenőrizni, hanem sokkal nagyobb súllyal és eredménnyel a feketeimportot és az abból élő feketepiacokat.
Az ázsiai árusok száma országosan legalább öt-hatezerre becsülhető, a bejelentett üzleteket tekintve a jelenlegi ruházati kereskedések 15-20 százaléka hozzájuk kötődik. Budapesten a VIII. kerületben van a legtöbb – elemezte a statisztikákat Vámos György. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a „Kőbányai úti bazár” 2002-ben hétszáznál több ruházati nagykereskedést tartott nyilván, számuk 2006 végére több mint ezerre nőtt. A kiskereskedések ugyanígy szaporodnak évek óta.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára lapunknak kijelentette: aki a köznyelv szerinti „kínai piacokon” vásárol vagy dolgozik, az nem fizet adót, szemben a többiekkel. Szerinte nem helyes ebből szociális kérdést csinálni, hisz nemcsak a kispénzűek körében népszerűek a félig-meddig illegális piacok, sok ott a külföldi vásárló és sok a nagykereskedő is. A főtitkár úgy tudja, a gyakorta nem is magyar nemzetiségű piaci árusok napi bére négy–hatezer forint tisztán, reggel héttől este ötig tartó munkáért. A kereskedők napi bevétele százezer forinttól akár egymillióig is terjedhet, ez utóbbi akkor, ha nagybani értékesítést is folytatnak. – Mindezt persze leginkább számla nélkül, az olcsó tömegáruk illegális értékesítéséből nyerik – tette hozzá.
A feketekereskedelem alapja az ellenőrizhetetlen áruforgalom, a bizonylatok hiánya, az adóelkerülés, valamint az illegális foglalkoztatás – emlékeztet Vámos György. – Nem mindegy ugyanakkor, hogy az ellenőrző hatóságok hol keresik a vétkezőket. Hozzátette: a járulék nemfizetésének gondjait – némi túlzással – legrosszabb esetben majd egy-egy influenzajárvány is enyhítheti, hiszen aki nem fizet járulékot, annak nem jár majd térítésmentes gyógykezelés. Söprögessünk a vásárok, piacok portáján! – fogalmazta meg a tisztességes kereskedői réteg üzenetét a feketegazdaság üldözőinek. A VOSZ javasolja: az adóhatóság végezzen kiterjesztett adóellenőrzést a homályos szektorokban, mert a tisztességes adófizetők régóta többszörös terhet viselnek, a vámosok állják útját a határokon beáramló csempészáruknak, ellenőrizzék jobban a piacokat, a versenyhivatal felügyelje az egyenlő esélyek meglétét, a fogyasztóvédelem szűrje ki a forgalomban lévő nem legális termékeket, a kormányzat pedig orvosolja végre az adó- és a jogrendszer aránytalanságait.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
