Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy kereskedelmi konferencián jelentette be a napokban: a rendszerváltozás óta most először csökkent a szürke- és a feketegazdaság aránya, s érezhető többletbevétel keletkezett a gazdaság tisztulásából. Azt, hogy a bírságok kiszabásakor mostanság vastagabb tollal író, létszámban is megerősített hatóságok ezt milyen gyakorlattal valósítják meg, nevük elhallgatását kérő olvasóink mutatták be lapunknak.
Könyvelők körében ismert panasz: amióta az adóhatóság minden egyes adó- és járulékfizetési kötelezettség teljesítését árgus szemekkel figyeli, nem ritka, hogy az adózó már néhány napnyi késés, pár ezer forintos elmaradás esetén is azonnali behajtással fenyegető levelet kap. Az adóvizsgálatok során sérelmezett revizori magatartás, a hatalmát fitogtató ellenőr „vállalkozóbarát” fellépése nem új keletű panasz. Mivel törvény rendelkezik róla, nem kérhető számon az a sokak által emberi méltóságot sértő hangnem sem, amikor a munkaügyi felügyelőségre berendelt vállalkozót az idéző szabványlevélen vastag betűkkel szólítják fel: a hatóság előtt józan állapotban jelenjen meg. Nemrég egy vendéglátóst 800 ezerre büntettek az üzletbe érkező ellenőrök, mert a még zárva lévő boltban alkalmi munkavállalóit azelőtt oktatta, hogy igazolta volna az ilyenkor kötelező alkalmi munkavállalói könyvben a munkavégzést – olvasónk szerint ez azért túlzás.
A fogyasztóvédelem statisztikái is riasztók: a legutóbbi ellenőrzések során az esetek majdnem nyolcvan százalékánál szabtak ki valamilyen bírságot. Ez viszont az érdekképviselők szerint nem a szakma szégyene, hanem a jogszabályoké, mert azok nincsenek a magyar viszonyokra igazítva. Az ellenőrök sokszor feltételezett szabálytalanság esetén is büntetnek – jegyezte meg lapunknak a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Háber Tamás elmondta, az országos szervezethez számos panasz érkezik a vállalkozóktól arról, hogy a hatósági ellenőrzések során miket kénytelenek elszenvedni. Vidéken történt ősszel, hogy fogyasztóvédelmi ellenőrök érkeztek vendégként egy étterembe. Mint utólag kiderült, arra voltak kíváncsiak, kiszolgálnak-e az egységben 18 éven aluli fiatalt dohányáruval. A jogszabályok ugyan előírják, hogy a kereskedő kötelezheti a vásárlót kora igazolására, de ez egy vendéglátóüzletben nem mindig ildomos, főként, ha a vendég látszatra jócskán nagykorúnak tűnik – mondta az elnök. Az említett esetben végül több százezer forintos büntetést kapott a vállalkozó, mert a pultnál cigarettával szolgálta ki a fogyasztóvédőként „dolgozó” kiskorút. A gond nemcsak az – folytatta Háber Tamás –, hogy furfangos módon tőrbe csalták a vendéglőst, hanem az is, hogy mivel a vendéglősöknél is bevált szokás például titokban lefotózni az ellenőrt, más fotókkal összevetve így derült ki: aznap ez az „akciócsoport” már reggel hét órától razziázott a városban, az említett eset előtt több mint tíz órával is. A fogyasztóvédők tehát minimum tizenkét órás munkaidőben „alkalmazták” a fiatalkorút arra, hogy bírságbevételt termeljenek – summázta az elnök. Háber egy konkrét előírást is említett a túlbüntetés lehetőségére. Egy vendéglátóüzletben a szabályok szerint valamennyi fűszerért, amely bontott csomagolásban található, és nem ellenőrizhető a szavatossági ideje, azért ötvenezer forintos bírság jár. – Ki lehet számolni, hogy egy húszasztalos étteremben az asztalokon lévő só- és borstartókért, amelyekre nincs ráírva, meddig szavatosak a benne lévő ízesítők, egy szőrösszívű ellenőr hányszor ötvenezer forintot róhat ki – közölte. Az ellenőrzéseknek a vendéglátásban alkalmazott módjai ezzel együtt végtelenek: a sör kiszolgálása után az italba csempészett habzásgátlótól (amely bizonyítottan csökkenti a felszolgált ital térfogatát, okot adva a büntetésre) egészen a manipulatív, vélhetőleg teljesítményorientált felügyelők „hibakutató” fellépéséig minden előfordulhat – summázta az érdekvédő.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
