(Brüsszel)
Miként a múltban, Joaquín Almunia, a gazdasági és monetáris ügyekért felelős európai biztos – hasonlóan a nemzetközi bankokhoz – most is folyamatosan derűlátóan magyarázza „Európa beteg embere”, azaz Magyarország katasztrofális gazdasági mutatóit. Legutóbb néhány napja, az európai bizottsági őszi gazdasági előrejelzéséről szólva magyarázta a magyar gazdasági növekedés erős lassulását azzal, hogy az a tavaly nyáron kezdett konszolidációs intézkedések széles körét tükrözi.
A korábban a Spanyol Szocialista Munkáspárt képviselőjeként dolgozó Almuniának szóvivője útján lapunk két kérdést tett fel. Megkérdeztük, hogy miután szerinte Magyarországon az inflációt elsősorban kívülről ható tényezők gerjesztik, mint a nemzetközi piacokon növekvő élelmiszer- és agrárárak, vajon e külső tényezők miért nem képesek ugyanolyan vagy hasonló infláció „gerjesztésére” a többi tagállamban. Másodszor – utalva rá, hogy a rendszerváltás óta Magyarországon még nem volt akkora sztrájk, mint éppen tegnap, s hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyarok életszínvonala folyamatosan hanyatlik – arra voltunk kíváncsiak, vajon a biztos nem aggódik-e amiatt, hogy a széles körű és erősödő társadalmi ellenállás meghiúsíthatja Gyurcsány Ferenc azon esélyeit, hogy „megreformálja” a magyar gazdasági és pénzügyi helyzetet.
Lapunk első kérdésére azt a választ kaptuk, hogy Almunia biztos „pusztán egy tényt állított”, nevezetesen azt, hogy – a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint – szeptemberben az éves infláció üteme 9,8 százalékos volt. A legtöbb tagállamban az élelmiszerárak nem gyorsultak ennyit, „ami a jelek szerint azt mutatja, hogy az árak Magyarországon vagy szélesebb körben, vagy hamarabb reagálnak a növekvő globális élelmiszerárakra, mint más országokban.” Hozzátette: „Úgy tájékoztattak, hogy a belföldi élelmiszeráraknak a nemzetközi eseményekre történő fokozott reagálását a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs jelentésében is elismeri, a magyar online médiával egyetemben.” Almunia szerint lehetnek más tényezők is, amelyek magyarázatot adnak az uniós tagországok átlagánál nagyobb inflációs ütemre, mint például a „szabályozott áremelések alakulása”. A második kérdésre a biztos szóvivője közölte: az Európai Bizottság sohasem kommentál vagy spekulál belső ügyekkel vagy események alakulásával kapcsolatban.
origo.hu
Új szóviője lett a Fidesz-frakciónak: Ibolya Csenge Gabriella
