Az eladót is büntetik, ha nem ad nyugtát

A feketegazdaság elleni harc jegyében szigorodott az elfelejtett nyugtáért járó hatósági büntetés. Januártól akár ötvenezerrel is vezekelhet az a bolti eladó, akit „feketéző” eladáson érnek.

Feltörekvő piac. A várakozások szerint 2008-ban az elektronikus kiskereskedelem forgalma megőrzi eddigi, évi csaknem 50 százalékos növekedési ütemét – közölte a gazdasági tárca tegnap az MTI-vel. Elemzésük szerint az internetes kereskedelem az utóbbi években egyre növekvő részt hasít ki a gazdaságból: 2004-ben a webáruházak forgalma elérte a 12 milliárd forintot, 2005-ben pedig meghaladta a 19 milliárdot. A prognózis szerint az e-kereskedők árbevétele 2007-ben mintegy 30 milliárd forint volt, ami az idén elérheti a 45 milliárdot is.

A szürke- és feketegazdaság elleni harc jegyében januártól már a bolti alkalmazottak sem legyinthetnek arra, hogy kap-e nyugtát a vevő fél kiló kenyérről. A módosított adótörvények szerint ugyanis a lebukott eladó, pénztáros is felelősségre vonható ezentúl a nyugta- vagy számlaadás elmulasztása miatt, nem a kereskedőnek kell egyedül tartania a hátát. Főleg, hogy a vállalkozót számla nélküli értékesítésért az eddigi büntetési tételek ötszörösére, azaz egymillió forintra is sarcolhatja az adóhatóság. A rajtakapott alkalmazottnak pedig minimum tíz-, legfeljebb ötvenezer forintjába kerülhet a mulasztás. Nyugtaadási hiányosságok a kisebb vállalkozásoknál fordulnak elő gyakrabban, mert a nagyáruházakban súlyos pénzekért kialakított számlázási rendszerek vannak.
*
– Ez a rendelkezés a két-három-négy szereplős vállalkozásokat hozza hátrányos helyzetbe – közölte lapunkkal a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének alelnöke.
Mátraházi István szerint az új szabály egyáltalán nem fehéríti majd a gazdaságot, sőt igazságtalan, mert arra kényszeríti az alkalmazottat, hogy szálljon szembe kenyéradójával. Ha ugyanis bizonyítani tudja a hatóságnak, hogy nem az ő, hanem a kereskedő hibája az elmaradt blokk, akkor mentesülhet a bírság alól. És később vélhetően a munkavégzés alól is – mondta. Ráadásul míg a multiknál egy pénztáros átlagosan bruttó nyolcvan-százezer forintot keres, addig a kisebb tőkeerejű boltoknál a dolgozók havi jövedelme jóformán a hetvenezret sem éri el. Ebből kifizettetni ekkora büntetést az alelnök szerint komoly érvágás, és a dolgozónak ezután valahogy gondoskodnia kell a megélhetéséről. Ki lehet találni, hogyan próbálja majd visszaszerezni azt, amit az állam elvett – tette hozzá.
Mátraházi szerint az állásukat féltő bolti eladók ezzel a szabállyal még rosszabbul járnak, míg a törvénykerülő kereskedő nem lesz szorgalmasabb nyugtaadó. Ráadásul a kereskedő a hatályos munkajogi szabályok szerint eddig is továbbháríthatta alkalmazottja felé, ha az ő hibájából sújtott le a hatóság, ám – mivel a számlaelkerülés egyértelműen a vállalkozó érdeke – ezúttal nem fogja bevallani, hogy ez is az alkalmazottja munkaköri feladataihoz tartozik.
A tavaly nyáron meghirdetett zéró tolerancia jegyében mindemellett egymillió forintra emelkedett a felső határa annak a bírságnak, amelyet a vállalkozó kaphat az adóhatóságtól, ha elmulaszt számlát adni. Ugyanilyen súlyos megítélés alá esik immár az is, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott, valamint ha igazolatlan eredetű portéka van a kínálatában. Vastagon foghat az ellenőr tolla abban az esetben is, ha a kereskedő papíron olcsóbban adja el az árut, vagyis a ténylegesen kifizetett összegnél kevesebbet ír adóalapként a számlára. Ha egy éven belül újra lebukik a kereskedő, akkor a hatóság tizenkét napra be is zárathatja az üzletet, újabb botlásnál pedig – a bírság kiszabása mellett – a tiltás harminc, sőt hatvan napra is emelkedhet.