Szakmai berkekben szárnyra kapott értesülés szerint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) az idén azoknak az ügyvédeknek és adószakértőknek a vagyonszerzését is ellenőrzi majd, akik tavaly az adóhatóság által lefolytatott vagyonosodási vizsgálatokban ellátták az ügyfelek képviseletét. Az APEH cáfolja ezt a hírt, többen mégis attól tartanak: a hivatal célzottan indít majd eljárásokat a szakemberek ellen. Nem elképzelhetetlen, hogy az adóhatóság úgy gondolkodik: amíg az adószakértő a saját ügyével foglalkozik, addig sem képvisel másokat.
Tavaly 15 ezer vagyonosodási eljárást folytatott az APEH, és pontos számokat ugyan még nem közölt a hivatal, várhatóan az idén is hasonló nagyságrendben indít ilyen vizsgálatokat. Kérdés ugyanakkor, hogy kik lesznek a célkeresztben. Amíg a nagyok akár offshore cég alapításával is kivonhatják vagyonuk egy részét a hivatal látóköréből, addig a kicsik sokszor a jogszerűen szerzett jövedelmükkel sem tudnak elszámolni. Az adóhatóság február 20-án közli, hogy kiket és milyen szempontok alapján vizsgál az idén.
– Az offshore cég alapítása az adótervezés egyik legális formája, amit Nyugat-Európában előszeretettel alkalmaznak, ám idehaza még kevésbé elterjedt – mondta lapunknak Garami Andrea, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke. Az adójog szakértője közölte: az offshore társaságok legfontosabb jellemzője az anonimitás, vagyis a cég tulajdonosának kiléte sosem válik ismertté. Emiatt azonban az ilyen társaságok alkalmasak arra, hogy például az adóhatóság vizsgálata elől a vagyon egy részét eltüntesse a cégalapító. Offshore céget ugyanakkor csak azoknak éri meg alapítani, akiknek a vállalkozása évi százmillió forintnyi bevételt ér el. Kisebb forgalom mellett nem kifizetődő a cégalapítás. A szakértő elmondta még, hogy egy offshore társaság létrehozásának költsége alacsonynak mondható (hozzávetőleg 350 ezer forint), a fenntartása azonban jelentős kiadásokkal jár.
Garami Andrea rámutatott: míg a nagyobb adózók vagyonuk bizonyos részét kivonhatják, addig a kisebbek ellenőrzésekor az APEH revizorai olyan jövedelmek után is adóhiányt állapítanak meg, amelyek jogosan kerültek az eljárás alá vont személyhez. A szakértő több példát is felhozott. Ha az adózó úgy építkezett, hogy bizonyos feladatokra nem fogadott fel mesterembert, hanem a rokonság vagy a barátok segítségével végezte el a munkát, előfordult, hogy az APEH forráshiányt állapított meg, mondván: az érintett havi jövedelme alapján nem engedhette meg, hogy ilyen házat építtessen. A család és a barátok vallomásait pedig általában elfogultság miatt nem veszi figyelembe a hivatal. Ugyanez a helyzet, ha a szülők vagyontárgyakat, pénzt adnak gyermekeiknek. Az adóhatóság az ilyen jövedelmeket is adózatlan bevételnek tekinti. Okirattal nem bizonyítható továbbá a bemutatóra szóló értékpapírok után járó összegek felvétele, ahogy a kisebb játéknyeremények sem. 2001 táján ezekről a bevételekről nem kellett bizonylatot kiállítani, és mivel az adóhatóság az elmúlt öt év vagyonszerzéseit vizsgálhatja, az adózó nem tud elszámolni az ilyen típusú jövedelmeivel.
Az APEH sokszor indokolatlanul életszerűtlennek minősíti a vizsgálat alá vont személy állításait, ezért az adótanácsadók azt javasolják: akit a hivatal ellenőriz, azonnal forduljon szakemberhez. Garami Andrea kiemelte, ha az adóhatóság nem fogadja el az ügyfél megélhetési költségeiről tett nyilatkozatát, akkor a KSH adatait alapul véve becsléssel állapítja meg a vizsgált személy jövedelmét a hivatal.
Kérdés ugyanakkor, hogy ezen elv alapján a hivatal ellenőrzi-e majd azt a több százezer családot, amely a létminimum alatt él. Hiszen egyértelmű: bevallott jövedelmük nem éri el azt a statisztikai hivatal által meghatározott, még életszerűnek tekinthető legalacsonyabb összeget, amely a mindennapi megélhetéshez szükséges.
Menczer Tamás
Menczer to Magyar: You're Pushing Zelensky's Propaganda—Aren’t You Ashamed?
