Figyelembe véve az infláció nyolcszázalékos éves mértékét, a magyar háztartások napi fogyasztási cikkekre történt kiadásai tavaly a várakozásoknak megfelelően csökkentek – derül ki a GfK piackutató vállalat legfrissebb felméréséből. A szakértők ugyanakkor azt várják, hogy a hazai kiskereskedelem 2008 második fél évében megrázza magát és talpra áll, ehhez azonban az kell, hogy az ígéretekhez híven valóban gyorsuljon a gazdaság növekedése, és az infláció öt százalékra mérséklődjön.
A GfK felmérésének tanúsága szerint már kenyérért, tejért is a multiláncokhoz járunk, mert tavaly a hazai napi fogyasztási cikkek forgalmának már több mint kétharmadát birtokolták a nagyobb áruházak. Közülük is elsősorban a hipermarketek és a diszkontok piaci részesedése emelkedett 43 százalékra, míg a független, illetve láncba szerveződött kis boltok helyzete romlott.
A szűkölködő lakosság tehát az elmúlt évben inkább a globális beszerzést folytató üzletláncokhoz hordta a pénzét.
A piackutatás szerint ugyanis egy vásárlás alkalmával tavaly átlag 4216 forintot hagytunk a hipermarketek kasszáinál, míg a diszkontokban 2244, a láncok üzleteiben pedig 1322 forintot. A független kis boltok együttes forgalma viszont 2007-ben 29 százalékra mérséklődött – a kis boltokban alkalmanként átlagosan egy ezrest hagytunk ott az előző évben.
– Nyilván ennek tulajdonítható, hogy tavaly 600 élelmiszerbolt eltűnt – közölte lapunkkal a Nielsen piackutató cég. Hazánkban ugyanis év végén összesen 21340 általános élelmiszerbolt működött, az egy évvel korábbi 21959-hez képest. Szalókyné Tóth Judit igazgató elmondta: a jelek szerint a kis, ötven négyzetméter alatti üzletek bírják legnehezebben a versenyt, mert nem tudnak olyan választékot, alacsony árszintet és akciókat kínálni, mint nagyobb társaik. Amíg a Nielsen ebből a bolttípusból 2004 végén még 15 ezernél többet regisztrált, s tavalyelőtt már csak 13 ezer körülit, addig 2007-ben ötszázzal még kevesebbet.
Tavaly nőtt a bank-, illetve hitelkártyás vásárlások száma is – jellemző módon a nagyobb összegű kiadásokat fedezik a háztartások ilyen módon. 2007-ben hat százalékra emelkedett a kártyás fizetések aránya, szemben a négy évvel korábbi kétszázalékos szinttel. A bankkártyás vásárlás a hipermarketekben jellemző: ezekben ugyanis a privát beszerzések összegének 32 százalékát egyenlítik ki plasztikkártyával a családok. A kis boltokban viszont ennek szinte nincs is jelentősége, mert mind a lánchoz tartozó üzletek, mind pedig a független kis boltok esetében a forgalom csupán elenyésző százaléka származik bankkártyás fizetésekből.
origo.hu
Esernyő nélkül ma kockázatos elindulni
