Így képzeli el Zelenszkij embere a békét: az ukránok uralkodjanak az oroszok felett + videó

Az ukrán Elnöki Hivatal vezetője a KyivStratcom fórumon eszelős kijelentéseket tett. Véleménye szerint Oroszország „kisajátította” Ukrajna történelmének egy részét, különösen az orosz korszakot. Kirilo Budanov itt nem állt meg: szerinte az ukránoknak kellene uralkodniuk az oroszok felett. Az ukrán vezetés az ortodox egyháznak is nekiment, miközben Zelenszkijék továbbra is arról beszélnek, hogy nyitottak az Oroszországgal folytatott tárgyalásokra.

gy képzeli el Zelenszkij embere a békét: az ukránok uralkodjanak az oroszokon Forrás: AFP

Budanov azt is kijelentette, hogy szerinte 

Ukrajnának kellene uralkodnia Oroszország felett, mert Ukrajna tekinthető a Rusz valódi jogutódjának.

Hozzátette: „még eljönnek az idők”. Az Elnöki Hivatal vezetője korábban az ukrán ortodox egyházról is beszélt. Szerinte manipuláció azt állítani, hogy az egyház a Moszkvai Patriarchátus alá tartozik.

Nikita Poturajev, a Nép Szolgája frakció képviselője és a Verhovna Rada humanitárius és információs politikáért felelős bizottságának vezetője azt kezdeményezte, hogy Oroszországot nevezzék át Moszkóviára. A politikus szerint ez történelmi igazságtétel lenne, és egyúttal jelzés az Oroszországban élő, szerinte elnyomott népek felé is. Példaként a tatárokat, a jakutokat és a burjátokat említette. Úgy véli, 

ezekre a közösségekre erővel kényszerítik rá az orosz identitást, miközben saját nyelvük, kultúrájuk és történelmük fokozatosan háttérbe szorul.

Milyen történelmi előzményekre utalt Budanov?

Az orosz vezetés évek óta az „egységes történelmi tér” elméletére hivatkozva próbálja alátámasztani Ukrajnával kapcsolatos álláspontját és területi követeléseit.

Az ukrán történészek és politikusok ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy a térség első politikai és kulturális központja Kijev volt, míg Moszkva csak évszázadokkal később vált meghatározó hatalommá.

Olekszandr Alfjorov ukrán történész, a Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetője korábban arról beszélt, hogy a középkori államot a korabeli források nem Kijevi Ruszként említik, hanem egyszerűen Ruszként. 

Így akar békét Zelenszkij?

Mint arról beszámoltunk, az ukrán elnök május 20-án kijelentette, hogy országa készen áll arra, hogy a következő hetekben újrainduljanak a béketárgyalások Oroszországgal, ezúttal európai részvétellel is. Zelenszkij reméli, hogy az Európai Unió is bekapcsolódik a diplomáciai erőfeszítésekbe. A jelentések szerint Kijev a brit, francia és német részvétellel működő E3-formátum újjáélesztését szeretné elérni, mert egyre több kétség merül fel Washington közvetítői szerepének hatékonyságával kapcsolatban. 

Az ukrán tisztviselők szerint az erősebb európai részvétel fokozhatja a nyomást Moszkván, és új lendületet adhat az elakadt béketárgyalásoknak.

„Ha a következő hetekben sikerül visszatérnünk az érdemi háromoldalú egyeztetésekhez, és az európaiakat is sikerül bevonni, az már komoly eredmény lenne” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.

Arra számítok, hogy partnereink is készen állnak majd erre, és az oroszok sem térnek ki a tárgyalások elől

– tette hozzá Volodimir Zelenszkij.

Az Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország közötti háromoldalú tárgyalások első fordulóját január 24-én rendezték meg Abu-Dzabiban. A második egyeztetésre februárban, szintén az ugyanott került sor, majd Genfben folytatódtak a megbeszélések. A tárgyalások később megtorpantak az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség eszkalálódása, valamint a Donbász, vagyis a Donyec-medencével kapcsolatos viták miatt. 

Andrij Szibiha nyilatkozata alapján Kijev egy vonzó ajánlattal kényszerítené ki a befagyott orosz–ukrán béketárgyalások újraindítását – erről az alábbi cikkünkben részletesen írtunk. 

Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Kirilo Budanov (Fotó: AFP)