A Northern Rock Bank államosítása

A Northern Rock Bankot, amely Nagy-Britannia ötödik legnagyobb ingatlanhitelezéssel foglalkozó intézete, elérték az amerikai ingatlanpiaci válság hullámai. Egyre kevésbé jutott olcsó pénzforrásokhoz, adósai fizetési nehézségei sűrűsödtek, a betétesei pedig elkezdték kivonni a pénzüket a bankból. Fél évvel ezelőtt a banknak gyakorlatilag elfogyott a pénze, és a brit központi bankhoz fordult hitelért és garanciáért. Azóta azonban semmit sem javult a helyzet, és a bank csőd közeli helyzetbe került. Részvényei szeptember óta értékük 87 százalékát elveszítették, és 0,9 font értéknél felfüggesztették a részvényeivel való kereskedést.
Ekkor a brit munkáspárti kormány úgy érezte, hogy az adófizetők, illetve a bank ügyfelei érdekében be kell avatkoznia és a pénzintézetet meg kell mentenie. Államosítani kell azt. Ezzel a koalíciós partner, a Liberális Párt is egyetértett. Vezetőjük úgy fogalmazott, hogy az adófizetők szempontjából ez a legkevésbé rossz megoldás. Igaz, felmerült más megoldási lehetőség is. A bank menedzserei és a Virgin-csoport tulajdonosa, Richard Branson egyaránt jelentkezett vevőként. Gordon Brown miniszterelnök azonban úgy ítélte meg, hogy a magántőke nem tudná rendbe hozni a pénzintézetet, csak valószínűleg teljesen visszafejlesztené, ami az ügyfelek és az adófizetők számára egyaránt rosszabb megoldás lenne, mint az államosítás.
Az államosítást február 17-én be is jelentették. Az ígéretek szerint a rendbe hozott pénzintézetet újra el fogják adni, vagyis privatizálják majd. A bank vezérigazgatója Ron Sandler kormányhivatalnok lett, aki már hozott rendbe pénzügyi céget: a 90-es évek közepén ő mentette meg a csődtől a londoni Lloyd’s biztosítót. Az új vezető azt ígéri, először stabilizálja, majd sikeressé teszi a bankot. Eközben az képes lesz viszszafizetni az állami kölcsönöket, és a nála lévő befektetések is teljes biztonságban lesznek. A lassuló brit gazdaság, a lakásárak csökkenése azonban nem könnyíti meg Sandler dolgát. Valószínű, hogy elbocsátásokra lesz szükség, és a fizetésképtelenné vált ügyfelek is számíthatnak ingatlanjaik elárverezésére. A bank rendbehozatala elhúzódhat akár 2010-ig, a következő választásokig is. Mindezek ellenére Gordon Brown döntését az angolok többsége jónak tartja. A liberális The Economist is úgy fogalmaz február 23-i számában, hogy a baloldali kormány nem ártott tekintélyének ezzel az államosítással. Ne feledjük, Nagy-Britanniában az államosítás egyébként sem számít ördögi tettnek. Margaret Thatcher 1984-ben már államosított bankot, Tony Blair pedig szintén államosította a korábban sikertelenül privatizált vasúti vágány- és állomáshálózatot.
De hogyan is van akkor ez az államosítási ügy? Lehet, hogy az állam nem mindenhol rossz gazda? Lehet, hogy a balliberális kormányok nálunk, amikor azt a dogmát harsogják, hogy mindent privatizálni kell, mert az állam rossz gazda, csak önkritikát gyakorolnak, tudva, ők valóban rosszul gazdálkodnak az állami vagyonnal? Ezt a feltételezést látszik igazolni, hogy a Horn-kormány külföldi államoknak és önkormányzatoknak adott el magyar nemzeti gáz-, villany- és vízvagyont. Most pedig itt az újabb bizonyíték: a magyar állam tulajdonát képező MÁV Cargót – nem kevés sikerdíj közreműködésével – az osztrák állami érdekeltségű vasúttársaság veheti meg. Vagyis az MSZP–SZDSZ-kormány szerint a külföldi állam továbbra is jó gazda, a magyar pedig rossz. Persze azt, hogy a magyar államot irányító jelenlegi kormány a rossz gazda, egyre többen ismerik fel. A még megmaradt állami vagyon privatizációs elherdálását és az adófizetők pénzét elpocsékoló rossz gazdát nem kellene-e sürgősen jó gazdára cserélni?

A szerző közgazdász, egyetemi tanár