Alig változott a szabad árampiac

Erdősi Csaba
2008. 03. 12. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Meglehetősen sok hír foglalkozott az év elején a januárban megnyílt hazai árampiacon kialakult helyzettel. A híradások nagy részének – az általános áremelkedésen túl – a szabadpiacra kerülő fogyasztókat körülvevő kínálati káosz is témája volt, magyarán az, hogy a vállalkozásoknak túlságosan bonyolult, számukra alig érthető ajánlatok közül kellene kiválasztaniuk a megfelelőt. Megpróbáltuk feltérképezni, valóban ennyire rossz-e a helyzet.
A piacnyitás nem egyformán érinti az áramfogyasztókat. A legnagyobb cégek már eddig sem a közüzemen keresztül vásárolták meg a villamos energiát, számukra tehát az áremelkedésen túl nem sok újdonságot hozott az új esztendő. Különösebb tennivalójuk a huszonöt és ötven amper közötti teljesítményt vételezőknek sincs, mert számukra csak jövő januártól lesz kötelező a szabadpiaci áramvásárlás, addig azonban még maradhatnak a lakosság számára 2009 után is fennmaradó egyetemes szolgáltatás kötelékében. Kalandvágyból ki is léphetnek persze, de ennek az eddigi tapasztalatok fényében nem lenne sok értelme.
Akiknek valódi újdonságot hozott az év, azok az ötven ampernél magasabb feszültségen vételező, ám eddig a közüzemen keresztül fogyasztó vállalkozások és a közintézmények. Ez több tízezer fogyasztót jelent, ám információink szerint mégsem indult meg értük verseny – ellentétben például Csehországgal, ahol az áramszolgáltatással most startoló, egyébként állami tulajdonban lévő CEZ utcai kampánnyal, sőt a lakásokba kopogtatva igyekszik ügyfeleket toborozni. Néhány tucat kivételtől eltekintve maguk a fogyasztók sem keresik a valódi szolgáltatás lehetőségét, így a legtöbben megmaradtak egykori közüzemi szolgáltatójuknál.
Az év eleji híradásokkal szemben számukra távolról sem olyan bonyolult a kínálat. A szolgáltatók nem túl eredeti fantázianevekre keresztelt csomagokkal keresték fel a fogyasztókat. Az Elmű és az Émász közös kereskedőcége, a Magyar Áramszolgáltató Kft. például Pop, Rock, Jazz és Szving Energia fantázianéven kínál csomagokat, az E.ON Energiakereskedő Kft. Szimpla, Mix, Médium és Nonstop tarifacsomagban kínálja nagyjából ugyanazt. Ez elvileg ugyan mindkét társaságnál négyféle választást tesz lehetővé, a gyakorlatban azonban az utolsó három konstrukciót csak olyan cégek választhatják, amelyek képesek negyedórás bontásban előre leadni fogyasztási igényüket, és tartják is magukat hozzá. Mivel ilyen feltehetőleg kevés van, a nagy többségnek csak egy választási lehetősége maradt.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ugyanarra a csomagra szerződő vállalkozások ugyanannyit is fizetnének az áramért. Elsősorban a fogyasztási profiltól függ, hogy az adott csomagon belül milyen tarifát ajánlanak a szolgáltatók, ebben pedig jelentősen különbözik egymástól egy pékség és egy autószerelő műhely. Ráadásul a szolgáltatók üzleti filozófiájuk szerint is megkülönböztetik ügyfeleiket, eldöntve, kiket szeretnének biztosan megtartani, és ki az, akit a jövőben szívesen átengednének másnak. Külön kategóriát jelentenek a közüzemek; számukra minden szolgáltató az üzletinél valamivel olcsóbb, külön tarifacsomagokat kínál.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.