A tárgyalások több dimenzióban folynak majd feltehetőleg, de a legfőbb téma egész biztosan az orosz–ukrán háború lesz. Donald Trump amerikai elnök ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy komoly esélyt lát egy megállapodásra az alaszkai találkozó alatt – írja a Money Controll.
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
A helyszínválasztás azonban az eredményektől függetlenül megmozgatta az embereket. Alaszka ugyanis az Amerikai Egyesült Államok része. A hagyományos rend szerint pedig a két vezető semleges területen szokott találkozni. A döntésnek meglehetnek a maga okai.
Fizikai közelség
Az egyik ilyen ok lehet, hogy bizonyos ponton mindössze 88 kilométer választja el egymástól Oroszországot és Alaszkát a Bering-szorosnál. Ez mindenképpen kiemelt szempont lehet, hiszen így bármilyen negatív esemény is történik, az orosz elnök pillanatokon belül hazája védelmét élvezhetné.
A másik gyakorlati haszon a Nemzetközi Büntetőbírósághoz köthető.
A szervezet ugyanis elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök ellen, így bármelyik másik országnak, amely tagja a hágai szervezetnek, kötelezően végre kéne hajtania a bírósági döntést, és le kéne csuknia az orosz elnököt. Azonban miután az Amerikai Egyesült Államok nem tagja a szervezetnek, így ez a veszély Alaszkában nem fenyegeti Putyint.
Közös a történelem
Alaszka – habár ma már egy az államok közül – egy időben még Oroszországhoz tartozott. Olyannyira, hogy még mind a mai napig vannak bizonyos településeken cirill betűs sírok. Később aztán Andrew Johnson elnök jóváhagyásával megvásárolta az Egyesült Államok a területet 7,2 millió dollárért. Az állam egyébként biztosította a magántulajdont és a vallási szabadságot, azonban az orosz kisebbség szépen lassan elhagyta a területet és a szoros másik oldalán telepedett le. Annak idején Oroszország a szőrmekereskedelem miatt tartott igényt a területre, az csak később derült ki, hogy mennyi olaj van a terület alatt.
Nem túlzás tehát azt mondani, hogy történelmi helyszínt választottak a találkozónak.
Borítókép: Donald Trump és Valgyimir Putyin (Fotó:AFP)
