Áruba bocsáthatók a gyermekek?

Hozzávetőlegesen évi 1,7 millió forintba kerül a mai Magyarországon egy gyermek nevelése, amelyhez ettől az évtől hozzáadódik a felsőoktatásban bevezetett tandíj is. Így akár a 150 ezer forintot is elérhetik egy hónapban a gyermekre fordított kiadások. A legtöbb család azonban a mostani jövedelemviszonyok között ekkora összeggel nem rendelkezik, a gyermekvállalást cseppet sem ösztönző körülmények köre bővülni látszik.

Legutóbb öt évvel ezelőtt számították ki, hogy mennyibe kerül egy gyermek nevelésének átlagos költsége, még a kormány is ezen adatot vette alapul a parlament által tavaly elfogadott Gyermekszegénység elleni nemzeti programhoz. Az akkori árakon a Tárki becslése szerint 1,26 millió forinttal kalkulálhattak azok, akik anyagi alapon döntenek a családalapítás mellett, vagy éppen ez okból – ellene.
A szülőknek a jelenlegi árak szerint egy gyermek nevelése havi 140 ezer forintba kerül. Kedvező anyagi helyzetben nem jelentene gondot az iskolakezdés, a ruházkodás, a testmozgás például egy bicikli képében, a nyaralás, egy állatkerti séta vagy netalán egy gombóc fagylalt a nyári szünidő alatt.
Több gyermek esetében persze arányosan csökkenek a kiadások, mint ahogy a család terheit is könnyebben viseli két szülő, mint a gyermekét egyedül nevelő felnőtt. Mindehhez azonban hozzátartozik, hogy hazánkban kezdenek kirajzolódni az új családképek, amelyek jellemzői egyebek mellett, hogy a családok egyharmadában nincs nevesíthető apa, további egyharmadukban mindennapi bonyodalmak okoznak feszültséget, és csupán egyharmadnyi kisebbség az, akit a hagyományos értelemben vett családnak hívhatunk.
– Aki gyermeket nevel, az a társadalom számára dolgozik, legalábbis így kellene tekinteni – mondja a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettese. Morvayné Bajai Zsuzsanna kifejti: a gyermeknevelés költségét mi úgy szoktuk számítani, hogy megnézzük, például egy csecsemőkorúra mennyi időt kell fordítania egy felnőttnek. Ebből kiderül, hogy egy szülőnek erre több mint napi nyolcórás rendes munkaidőre van szüksége. Morvayné szerint az alacsony gyermekvállalási kedv hátterében a munkahelyi bizonytalanság áll. – Az időlekötöttség és a karrierépítés szokott jellemzően szerepet játszani abban, hogy nem születik gyermek egy kapcsolatból, de azt is tudni kell, harmincéves kor táján elkezd csökkenni a nőknél a teherbeesés esélye – magyarázza, majd hozzáteszi: az iskolarendszeri változások egyik nagy hibája, hogy fölöslegesen tolja ki a fiataloknál a korhatárt.
A felsőoktatási intézmények tandíj gyanánt alapképzésen 105 ezer, mesterképzésen pedig 150 ezer forintot szednek majd a soron következő elsősöktől, de számos iskola ennél magasabb összeget is kiszabott a tanulás feltételeként. A kiadásokat ez oly mértékben növeli, hogy gyermekenként akár havi tízezer forinttal is emelkedhet a családi költségvetés.