Bíróság dönt a mopedautó sorsáról

Alapvetően városi használatra szánták az olcsó, kicsi mopedautót. A jármű forgalmazói szerint valójában a kismotor kategóriába esik, így különösen vonzó megoldás lehetne a kevésbé tehetőseknek, a fiataloknak vagy a mozgássérülteknek. A magyar szabályozás ugyanakkor mindent elkövet annak érdekében, hogy a miniautó kiváltságai megszűnjenek. A mopedautó egyik hazai forgalmazója megelégelte ezt, és beperelte az államot.

Ötven köbcenti, négy kerék, 350 kilogramm, 45 kilométeres óránkénti maximális sebesség – több, mint segédmotor, kevesebb, mint autó. Hazánkban mopedautó néven került a köztudatba a külföldön gyártott, ám idehaza néhány százezer forintért már megvásárolható járgány, amelynek – Európa-szerte tapasztalható – osztatlan sikere nem a véletlennek köszönhető: keveset fogyaszt, és tavaly még a kismotorokra vonatkozó szabályozás volt érvényes rá. Ideális jármű mozgáskorlátozottak, csak városban közlekedők részére, fenntartási költsége töredéke a rendes autóénak.
A mopedautó hazánkban mégsem arathat babérokat, mivel a magyar szabályozás – szöges ellentétben a kontinensszerte elterjedt gyakorlattal és uniós direktívával – ez évtől keményen sújtja azokat, akik e praktikus járművet választják. A Nemzeti Közlekedési Hatóság jókora késéssel, január 1-jén léptette életbe a törpeautókra vonatkozó szabályozást, amivel utólagosan a korábban tapasztalt, bíróság által elítélt rendőri fellépéseket erősítette meg. Az érdeklődők és rászorulók most szokás szerint hoppon maradtak, és nem értik: kinek az érdekét szolgálja az a szabályozás, amely a sokak számára szinte egyedül hozzáférhető, kevésbé környezetszennyező, máshol jól bevált közlekedési eszköz használatát lehetetleníti el?
A mopedautó magyar kálváriáját a hazai márkaképviselővel együtt idézzük fel. Bander Ferenc nagy tervekkel vágott bele 2004-ben, uniós csatlakozásunkon felbuzdulva a biztosnak tűnő üzletbe, ám a dolgok nem a várakozásai szerint alakultak. – A járgányok gyártója, a brit Aixam nagy nehezen, az osztrák forgalmazó közbenjárására belement abba, hogy a hazai piacra lépjen, mi pedig megkezdtük a kereskedői hálózat és a szervizek kiépítését. Az érdeklődés kezdettől fogva nagy volt, ám az első rendőrségi feljelentések után rá kellett jönnünk arra, hogy a hatóságok felkészületlenek az ügyben – emlékszik vissza a kezdetekre a vállalkozó. Szavai szerint a hazai utakon valóban szokatlan látványt nyújt a járgány, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy törvényellenes volna a használata.
Bander Ferenc évek óta folyamatosan bírósági tárgyalásokra jár, amelyek eddig rendszerint felmentéssel végződtek, mivel a bíróság minden esetben megalapozatlannak ítélte a rendőrség álláspontját. A hatályos KRESZ szerint segédmotoros kerékpár minden olyan két-, három- vagy négykerekű jármű, amelyet 50 köbcentimétert meg nem haladó lökettérfogatú belső égésű motor vagy legfeljebb 4 kilowatt teljesítményű egyéb motor hajt, tervezési végsebessége a 45 kilométeres óránkénti sebességnél nem nagyobb, és saját tömege legfeljebb 350 kilogramm. Mivel ezek a feltételek a mopedautónál is teljesülnek, egyértelmű volna, hogy a játékszabályok is azonosak legyenek a kismotorokra vonatkozókkal. Ám hiába élnek a KRESZ szabályai, a közlekedési hatóság nem ismeri el, hogy a járgány a kismotor kategóriába esik. Az állásfoglalás szerint személyautóként kell kezelni az adottságai alapján segédmotornak számító négykerekűt, így elveszíti előnyét, az olcsó fenntartási költséget. A mopedautókhoz január elsejétől forgalmi engedély, rendszám, jóval magasabb díjú kötelező felelősségbiztosítás kell, és a parkoláson sem lehet spórolni a járművel.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium weboldalán közzétettek szerint a mopedautó Magyarországon nem segédmotoros kerékpárként, hanem csak úgynevezett könnyű személygépkocsiként közlekedhet, a B jármű-kategóriára érvényes jogosítvánnyal vezethető. – A helyzet tarthatatlan és ellentmondásos, ezért bepereltem a magyar államot. A mopedautó használói rendszeresen ki vannak téve a rendőrök hangulatának, kénye-kedvének, a januári rendelet pedig teljes mértékben ellentétes az unió gyakorlatával – fogalmazott a vállalkozó, hozzátéve, a bíróság a KRESZ-t mérlegelve eddig a legtöbb esetben felmentette a mopedautóst a hatvanezer forintos bírság alól, ezért alapos remény van az állam elleni kereset sikerességére is. Az első tárgyalást az ügyben május 13-ra írták ki.