Csalás a holokausztmű

A tíz évvel ezelőtt lebukott Binjamin Wilkomirski álholokauszt-emlékeihez kísértetiesen hasonló csalás lepleződött le Belgiumban a hét végén, bejárva a világsajtót. Míg a svájci csalónak 1995-ben először Németországban megjelent és világsikert aratott gyerekkori „emlékiratait” a washingtoni holokausztmúzeum a témában írt három legjobb könyv egyikeként ajánlotta, addig a most lebukott belga Misha Defonseca tizennyolc nyelven megjelent sikerkönyvéről – Élet a farkasokkal – most derült ki, hogy szintén csalás.

Az amerikai Bostontól negyven kilométerre élő, 71 éves szerzőnő a belga Le Soir című lapnak vallotta be, hogy 1997-ben megjelent könyve a fantázia szülötte.
A kötet sikerére jellemző, hogy azt Franciaországban 430 ezer példányban adták el. A belőle készült film is sok könnyet csalt ki a nézőkből, akik követhették a zsidó kislány sorsát, aki – miután sikerült elszöknie a varsói gettóból – az őt gondozásba vevő farkasokkal négy éven át két és fél ezer kilométert bolyongott Európában, hogy rátaláljon a szüleire. A filmet a jövő héten mutatnák be Németországban.
A könyv Amerikában Misha: Emlékirat a holokausztévekről címmel jelent meg. A Walt Disney cég szerződést írt alá a történet megfilmesítésére, amelyben a kislány még egy német katonát is megöl. Oprah Winfrey, a híres amerikai televíziós szupersztár műsorában filmet is be akart mutatni, amelyben Defonseca farkasokkal évődik, de mindkét projekt egy szerzői jogokért folytatott per miatt meghiúsult.
Mint kiderült, Defonseca szülei nem is voltak zsidók, hanem belga ellenállók, akiket a németek kivégeztek. Defonseca férjével, a szintén belga Maurice-szal 1988-ban települt át Párizsból az Egyesült Államokba, ahol a kilencvenes évek közepéig munkanélküli volt. Állatszerető felesége ekkor írta meg „történetét”, vagyis azt, hogy hatévesen miként vándorolt Európában, és látott „síró zsidókkal teli vagonokat”, miután elszökött a gettóból.
A történetet azért nem hitte el mindenki. Serge Aroles belga sebész azonnal tudta, hogy a farkastörténet nevetséges svindli. Amikor kételyeinek hangot adott, azonnal fasisztának és antiszemitának nevezték. Aroles most a belga sajtónak kijelentette: „a francia sajtó vak, süket és néma volt”.
Misha Defonsecáról az is kiderült, hogy valódi neve Monique De Wael volt, és 1937-ben keresztelték meg.
A világsajtóban megszólaltatott holokausztkutatók felháborodásuknak adtak hangot. Többen kijelentették, hogy azok, akik a holokauszt szenvedését profit céljából aknázzák ki hazug történetekkel, pontosan annyira ártanak a holokausztnak, mint akik tagadják.
Defonseca könyve a magyarul is tudó, Nobel-békedíjas Elie Wiesel dicsérő ajánlásával jelent meg. Wiesel saját maga Éjszaka címmel jelentette meg holokausztemlékeit.
„Mindazoktól bocsánatot kérek, akiket becsaptam – áll Misha Defonseca nyilatkozatában, amely így folytatódik: – Könyörgök, képzeljék magukat a helyembe – egy olyan négyéves kislány helyébe…” Még azt is elmondta, hogy noha az emlékei nem valóságosak, azok az ő számára a valóságot jelentik.