Egy kormányzás nélküli ország

Mára nem csupán következmények, hanem kormányzás nélküli országban élünk – sugallta a Látleletek című hét végi konferencia. Olyan hellyé váltunk Európa közepén, ahol a hatalom az állami feladatok közül kizárólag az erőszakszervezetek működtetését, sőt csúcsra járatását akarja teljesíteni. A tudományos tanácskozás előadói kimutatták: a kormányzás nélküli hatalomgyakorlás megszüntetése, a váltás nem várathat magára, mert leszakadásunk minden területen vészessé válhat. Ehhez ad eszközt a társadalom kezébe a népszavazás.

Nem véletlenül választották a szervezők a Látleletek – 2008 tavasza címet, hiszen a vizsgálatot követi a diagnózis, majd a terápia, a gyógykezelés. A Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézete, a hódmezővásárhelyi Emlékpont és a Barankovics Alapítvány által szervezett konferencia résztvevői ennek megfelelően nem a lejárt szavatosságú kormánnyal, inkább a kárelhárítás kérdéseivel foglalkoztak.
– A népszavazás az első, de legfontosabb lépés a változások beindításában – mondta Tarlós István, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője. Referendumra ugyanis akkor van szükség egy országban, ha egy kormányzat huzamos ideig homlokegyenest mást cselekszik, mint amit mond. Nálunk ez az állapot hat éve tart, az utóbbi két esztendőben pedig a hatalom agresszívan szembefordult nemcsak saját programjaival, de a lakossággal is. A politikus érdekes, de logikus tapasztalatról számolt be: a baloldali vezetésű településeken a legnagyobb az érdeklődés tájékoztató körútja iránt, s ezeken a helyeken az emberek felháborodása is erőteljesebb. Tarlós szerint ez nem csoda, hiszen e körzetekben jobban bíztak egy nevében baloldali kabinetben, így a csalódás is nagyobb. Azt tanácsolta a népszavazást támogató, baloldali érzelmű polgároknak: ne legyen lelkiismeret-furdalásuk, hiszen Magyarországon jelenleg nincs működő baloldali erő, ezért a kedvező szociális változásokat igen szavazatukkal segíthetik elő leginkább.
Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester azt emelte ki, hogy a kormány a tisztességes élet lehetőségétől fosztja meg az immár ingre-gatyára vetkőztetett társadalmat. A hatalom éppúgy elszakadt az emberektől, mint a Kádár-rendszer: csak eszköznek tekinti az állampolgárokat. El akarja idegeníteni a tömegeket a politikától, saját hibáit pedig bagatellizálja, sőt érdemként igyekszik feltüntetni.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke rámutatott: még a szavainktól is el akarnak tiltani bennünket, ezért kétségbe vonják az erkölcs, illetve a bűn fogalmainak jogos használatát. Az egyházak ne politizáljanak, mondják, holott ez nem jelent kevesebbet, mint hogy hívő emberek millióit tiltanák el a véleményalkotástól. Nem járnak persze jobban a nem hívők sem. – Az MSZP legnagyobb blöffje, hogy szocialistának nevezi magát – mondta a kereszténydemokrata politikus.
„A koalíció miatt a gazdaság szünetel” – írhatnák ki a táblát az országhatáron, hiszen Varga Mihály és Bernáth Ildikó előadásaiból olyan nemzetközileg hiteles adatsorokra derült fény, amelyek a külföldi befektetőket is sokkolhatják. A volt pénzügyminiszter szerint ma már túlzott optimizmus arról beszélni, hogy válság közeleg. – Nem közeleg – megérkezett, itt van. Szlovákia is lehagyott bennünket, hisz a lakosságra nehezedő adóterhelés, a támogatáspolitika, a foglalkoztatás és a hitelesség tekintetében is felülmúlnak bennünket. Mára kockázati tényezővé vált a hiteltelen magyar kormányzati magatartás, amely miatt hozzánk a környezetszennyező gumigyárak jönnek az állami támogatásokért, míg Szlovákiába be sem engedték őket. Ott a világ vezető autógyárai telepedtek meg a Fordtól és a Hondától kezdve a Peugeot-ig – mondta Varga. Bernáth Ildikó, a parlament munkaügyi bizottságának alelnöke arra hívta fel a figyelmet: mára a „Menni vagy maradni?” kérdést teszik fel a katasztrofális foglalkoztatottsági állapotok miatt. Példa nélküli az unióban, hogy míg a cégek 99,8 százalékát a kis- és a középvállalkozások adják, addig ezek a vállalatok alig vagy egyáltalán nem jutnak olyan forrásokhoz, amelyekkel további munkahelyeket tudnának teremteni. Mostanra minden ötödik fiatal kénytelen munkanélküliként kezdeni pályáját.
Varga Mihály a kormányzati gazdaságpolitikát cikcakkosnak nevezte, ám Martonyi János elemzéséből kiviláglott: a külpolitikai vonalvezetés még ezt a jelzőt sem érdemli ki. A volt külügyminiszter ironikusan úgy fogalmazott, hogy eddig azért bírálták a kormányt, mert nincsen világos nemzetközi stratégiája. Most viszont a magyar parlament kiiktatásával Moszkvában meglepetésszerűen aláírt Déli Áramlat-szerződés után más a helyzet. Immár komolyan aggódnak: talán mégis létezik stratégia. Mégpedig olyan titkos terv, amelyről még az elemzőknek sem lehet fogalmuk.
Kun Miklós történész arra intett: lényeges dolgokról teljes a hírzárlat a Putyin-féle Oroszországban. Nagyobb, mint évek óta bármikor. A kremlinológiai intézet vezetője azt is beszédesnek találta, hogy míg Tadics elnök ki sem ment az államfő-várományos Medvegyev elé a belgrádi repülőtérre, addig Budapesten olyan meleg miniszterelnöki fogadtatásban lehetett része, mint egy provinciában.