Tavaly egymillió sertés érkezett külföldről az országba. A jogszabály ugyan lehetőséget biztosít arra, hogy a behozatalt kordában tartsuk, de sajnos a gyakorlat mást mutat. A magyar hatóságoknak e téren is ellenőrzési joguk van, de – egy-két megye kivétel – egyik sem él vele. – Vajon miért? – tette fel a kérdést Békéscsabán a Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke, a parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke. Jakab István szerint az elmúlt esztendőt az állattenyésztés fekete évének is nevezhetjük. A kocák száma például 10 százalékkal, 28 ezerrel csökkent, és nem biztos, hogy a 286 ezer darabos szinten megáll a zuhanás.
– A sertés után a baromfiágazat szenvedte el a legnagyobb veszteséget – sorolta a lehangoló tényeket Jakab. – A madárinfluenzára sem lehet mindent ráfogni, pláne akkor nem, amikor képtelenek vagyunk kezelni a piaci zavarokat.
A kormány ígérete, hogy könynyíti a magyar gazdálkodók sorsát, mindmáig nem teljesült. Az idei költségvetésből talán tízmilliárd forint jut a komoly válságtól szenvedő sertéstartóknak és a baromfiágazatnak, de az egyszeri juttatás legfeljebb csak a csőd elkerülésére elegendő. – Sorsdöntő idő elé nézünk – hangoztatta a Magosz elnöke. – A gabonafelvásárlási rendszer átalakítása, a gazdaságok méretkülönbségéből adódó támogatási szisztéma eldöntik, hogy merre vezet a magyar mezőgazdaság útja.
Majdnem megfulladt egy kisgyermek, egy fiatalember mentette meg az életét
