Halálos áldozatok Európa-szerte. Legalább tizenkét ember halálát okozta szombaton az Emmának nevezett vihar Közép- és Nyugat-Európában – jelentette a Reuters. A hurrikánerejű szél Németországban hat emberrel végzett. Ausztriában három autós vesztette életét a kidőlő fák miatt, a negyedik áldozat egy lezuhanó szikla alatt lelte halálát. A csehországi Libeznicében egy tizenegy éves kislány, Sadskában pedig egy idős férfi halt meg a vihar sodorta faágak és törmelékek miatt. Csehországban 920 ezren, az Emma következő állomásán, Szlovákiában szintén százezrek maradtak áram nélkül. A Csallóköz több településén a babszemnél nagyobb jégdarabok hullottak az égből, és okoztak tetemes károkat. Az Emma egy nappal korábban Nagy-Britannia területén pusztított, szombaton pedig már Hollandiában járt. A tomboló vihar miatt az amszterdami, majd a prágai és a bécsi repülőtéren is felfüggesztették a légi közlekedést, Bécsben az irányítótorony személyzetének is el kellett hagynia őrhelyét. A vihar tegnap este elérte Romániát is, Máramaros megyében termőföldeket és utakat borított el a hirtelen jött áradás. Sok helyütt áramkimaradások voltak, Fehér megyében az ítéletidő megrongált egy hidat. Az Emma mindenütt, ahol megfordult, zavarokat okozott a vasúti közlekedésben is. A károkat több millió euróra becsülik.
Nyolcvan hrivnyáért (2700 forint) éjjeli varázslatot és romantikus időutazást ígérnek a lembergi (lvivi) idegenvezetők mindazoknak, akik hajnali két órakor velük tartanak a licsakovói temetőbe. Állítják, az éjszaka és a környezet hangulatához igazított sejtelmes megvilágítás, a mindent körülölelő csend és mozdulatlanság már önmagában is felkavaró, különös varázslattal felérő élményt nyújt a látogatóknak. Az éjszakai temetői kirándulás ötletét eleinte az idegenvezetők többsége is képtelenségnek vélte – írta a kijevi 24 című napilap –, annak ellenére, hogy nappal szinte valamennyien rendre megfordulnak Európa egyik legnagyobb, múzeumi rangra emelt sírkertjében. Kiderült, hogy a nyugat-ukrajnai nagyváros háromszáz éves temetője a négyszázezer sírhanttal, köztük az ukrán hírességek nyughelyével éjszaka is nagy vonzerőt jelent. A két órán át tartó kiránduláskor az érdeklődők megismerkedhetnek a különféle korok temetkezési szokásaival, amelyeket szemléletesen illusztrálnak az ezen időszakok művészetére utaló szoborkompozíciók, illetve az elhunytakhoz kötődő színes történetek.
A legeredetibb sírboltok közé tartozik például az 1755–1858 között élt Szamvel Sztefanovics örmény érseké, amely fölött ott magasodik a neves egyházi személyiség kőből faragott egész alakos szobra is. A legenda szerint az érsek 75 éves korában súlyosan megbetegedett, és mivel semmit nem akart a véletlenre bízni, nem csupán temetése forgatókönyvét írta meg, hanem a sírboltját is megtervezte, amit a mesterek rövid idő alatt el is készítettek. Az érsek azonban váratlanul felépült, és még 28 évet élt, miközben maga gondozta saját sírját. Innen néhány méterre talált örök nyugalomra a város egykori híres-nevezetes orvosdinasztiája, amelynek emlékhelyét két kőből faragott kutya őrzi. A történet szerint, amikor az utolsó Ivanovics fivér is elhunyt, a család két kedvenc kutyája, Plútó és Néró a temetés után nem volt hajlandó elmozdulni a sírról és néhány hét után követték gazdájukat az örökkévalóságba. A hálás utókor szobrot emelt nekik.
