Tiltakozás. Szerbia tegnap hivatalosan is tiltakozott az ENSZ főtitkáránál amiatt, hogy megalakult a Nemzetközi Irányító Csoport, amely a függetlenné vált Koszovó felett fog ellenőrzést gyakorolni. A 15 állam – köztük Magyarország – küldötteinek részvételével csütörtökön megalakított testület feladata az Ahtisaari-terv végrehajtásának előmozdítása lesz. Moszkva illegálisnak nevezte a csoportot. Tegnap Írország is közölte: elismeri Koszovót. (MN)
Amióta Koszovó kikiáltotta függetlenségét, a sajtóban sok szó esik az ottani szerb kisebbség jogairól. Ez helyénvaló, de nem történik említés a szerbiai, vajdasági nagy magyar kisebbségről – állapította meg a magyar származású levélíró, aki egykor a NATO-főparancsnok tudományos-technikai tanácsadója volt. Nem írnak Európa legnagyobb nemzeti kisebbségi csoportjainak, a Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában élő magyaroknak a jogairól sem. Pedig számuk meghaladja a négymilliót – olvasható a levélben. Az MTI által idézett Geza Cseri aggasztónak és meglepőnek tartja, hogy Közép-Európában még nem készült átfogó elemzés a kisebbségek jogairól, „ez pedig kulcskérdés a térség és egész Európa békéje szempontjából”. A szerző hangsúlyozza: a kisebbségben élő magyarok nem bevándorlók, sosem hagyták el őseik falvait és városait, azokban élnek ezer éve. Idegenné váltak szülőföldjükön, amikor a nagyhatalmak csaknem 90 éve önkényesen átrajzolták az országhatárokat. Ezek a kisebbségek békések. Nem kívánnak erőszakot, és nem törekednek a határok megváltoztatására. Mindössze autonómiát szeretnének kapni abban a térségben, ahol élnek. „Az ENSZ, az Európai Unió és az Egyesült Államok erkölcsi kötelessége, hogy segítsenek nekik elérni ezt a célt” – zárta a virginiai McLeanből keltezett nyílt levelét Geza Cseri.
Közben Göncz Kinga külügyminiszter az ATV Reggeli Jam című műsorában úgy fogalmazott: „Abszurd lenne, ha Koszovó elszakadása után a Vajdaság következne. Ez nem lehet precedensértékű.”
